Rekordszintre ugrott a madárinfluenza Európában

• Állattenyésztés, Jó hírek
• 2026. január 23.
• 0

Az elmúlt közel egy évtized legsúlyosabb madárinfluenza-hullámát regisztrálták Európában 2025 őszén.

A rendkívül patogén madárinfluenza (HPAI) eseteinek száma drámai mértékben emelkedett, elsősorban a vadmadár-populációkban, de a járvány hatása a baromfiágazatra és egyre több emlősfajra is kiterjed.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint a lakosságra jelentett egészségügyi kockázat továbbra is alacsony, az állategészségügyi és gazdasági következmények azonban rendkívül súlyosak.

Soha nem látott számok Európa-szerte

Az EFSA, az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC), valamint az EU referencialaboratóriuma (EURL) legfrissebb negyedéves jelentése szerint:

• 2025. szeptember 6. és november 28. között

• 29 európai országban

• 442 HPAI-kitörést jelentettek házimadaraknál,

• míg 2 454 esetet regisztráltak vadmadaraknál.

Ez a vadmadarak körében mért esetszám a 2016 óta vezetett adatsor legmagasabb értéke ebben az időszakban.

Vadmadarak: új vírusgenotípus, tömeges pusztulás

A járvány epicentruma egyértelműen a vadmadár-állományokban van. Leginkább a vízimadarak – kacsák, ludak, hattyúk – érintettek, de több országban közönséges darvaknál is tömeges elhullást tapasztaltak.

A legtöbb európai eset egy újonnan megjelent HPAI A(H5N1) genotípushoz köthető, amely korábban nem volt jelen a régióban.

A szakértők szerint a robbanásszerű terjedés két fő oka:

• a vadmadarak előzetes immunitásának hiánya,

• valamint a vírus megnövekedett fertőzőképessége.

Az előrejelzések nem túl biztatók: a következő hetekben is magas szintű víruskeringés várható, enyhülés legkorábban a tél végén képzelhető el.

Baromfitelepek: vadmadarak a fő fertőzési források

Az európai baromfitelepeken tapasztalt járványkitörések döntő többsége vadmadarak által behurcolt fertőzéshez köthető, jellemzően közvetett érintkezés útján.

Különösen érintettek:

• a pulykaállományok,

• valamint növekvő számban a beoltott kacsák is.

A fertőzések számának növekedését több tényező együttesen erősíti:

• a vadmadarak által erősen szennyezett környezet,

• a telepek környezetében fennálló magas fertőzési nyomás,

• és bizonyos időjárási körülmények, például a tartósan magas páratartalom.

Az EFSA hangsúlyozza:
👉 a zárt tartás és a szigorú biológiai védekezés kulcsfontosságú, különösen a veszélyeztetett térségekben.

Emlősök: egyre több ragadozó érintett

A jelentési időszakban enyhe növekedést észleltek a vadon élő húsevő emlősök fertőződésében, elsősorban rókák esetében. A fertőzések egyértelműen összefüggnek a vadmadarak körében tapasztalt intenzív vírusterjedéssel.

Két európai országban házi macskák fertőződését is megerősítették, valószínűleg vadmadarakkal való közvetlen vagy közvetett érintkezés következtében.

Fontos megállapítás:

• nincs bizonyíték arra, hogy a fertőzés nyers állati takarmányból származott volna,

• új, eddig nem érintett emlősfajt nem azonosítottak.

A szakértők ugyanakkor határozottan javasolják:

• a nyers hús etetésének kerülését,

• valamint a magas kockázatú térségekben a házi kedvencek bent tartását vagy pórázon sétáltatását.

Emberi egészség: alacsony kockázat, nagy figyelem

Bár a HPAI vírus állatok között intenzíven terjed, az európai egészségügyi hatóságok szerint az emberi fertőződés kockázata továbbra is alacsony.

A járvány ugyanakkor:

• komoly állategészségügyi veszteségeket,

• és jelentős gazdasági károkat okoz, különösen a baromfiágazatban.

A szakértők üzenete egyértelmű

A következő hónapokban a fokozott megfigyelés, a fegyelmezett állattartás és a biológiai védekezés kulcsszerepet játszik abban, hogy Európa kordában tudja tartani a madárinfluenza példátlan terjedését.