Március végén kezdődik a tavaszi rókavakcinázás Magyarországon
- Agrárhírek
- 2026. március 11.
- 0
Tavaszi rókavakcinázás kezdődik Magyarország több térségében. A program célja a veszettség terjedésének megelőzése.
Március 28-án kezdődik a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása Magyarország több térségében – hívta fel a figyelmet közleményében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Az intézkedés a déli és keleti vármegyék egyes területeit érinti, és a vakcinázással egy időben ebzárlatot, valamint legeltetési tilalmat is elrendelnek az érintett térségekben.
Kisrepülőgépekről szórják a csalétkeket
A program során vakcinát tartalmazó csalétkeket juttatnak ki a természetbe, amelyeket a rókák elfogyasztva védettséget szerezhetnek a veszettséggel szemben. A csalétkek szórása kisrepülőgépekről történik, elsősorban az érintett vármegyék külterületein.
A hatóság hangsúlyozta, hogy a lakott, sűrűn beépített területek nem tartoznak a művelet által érintett övezetek közé, így a csalétkek kizárólag természetközeli területekre kerülnek.
A lakosság több helyen is tájékoztatást kap
Az egyes térségekre vonatkozó pontos időpontokról az illetékes járási állategészségügyi hivatalok és a települési önkormányzatok adnak tájékoztatást.
A kirándulók és a helyi lakosok a külterületeken kihelyezett figyelmeztető plakátokon is értesülhetnek a vakcinázásról.
A programban érintett területek tájékoztató jellegű térképe és a települések listája a Nébih honlapján is elérhető.
A megelőzés közös érdek
A Nébih arra is felhívta a figyelmet, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, és a megelőző intézkedések betartása közös társadalmi érdek.
A vakcinázás hatékonyságát laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrzik. A korábbi tapasztalatok szerint az immunizálással érintett területeken a rókák több mint háromnegyede elfogyasztja a vakcinát tartalmazó csalétket.
A vörös róka a betegség fő terjesztője
Magyarországon a veszettség fő terjesztője a vörös róka, amelynek állománya meghaladja az ötvenezer egyedet. A betegség nemcsak a vadon élő állatokra jelent veszélyt, hanem a házi emlősállatokra és az emberre is. Ezért a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, míg a macskák esetében kifejezetten ajánlott az oltás.
A határ mentén továbbra is jelen van a betegség
Az elmúlt években Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében több veszettségesetet is azonosítottak, elsősorban az ukrán és román határ közelében. 2022-ben négy, 2023-ban tizenhat, 2024-ben tizennyolc, 2025-ben pedig két esetet igazoltak.
A szakemberek szerint a fertőzés vélhetően a vadállomány határon átnyúló mozgásával került Magyarországra. Mivel a vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, 2022 óta dupla csaléteksűrűséggel végzik a vakcinázást a térségben, amíg a járványügyi helyzet ezt indokolja.
A szomszédos országokban továbbra is jelen van a veszettség, ezért a hatóság szerint kulcsfontosságú a megelőző intézkedések fenntartása. Ide tartozik a vadon élő rókák vakcinázása, a kutyák kötelező oltása, valamint a veszettséggyanús esetek haladéktalan jelentése az állategészségügyi hatóságnak.
A közlemény szerint az idegrendszeri tüneteket mutató elhullott háziállatok, illetve az elhullott vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.
Forrás: MTI
- A termékenységet és a jószerencsét táplálták a húsvéti hagyományok
- Böjtöléstől mulatságig: a húsvéti ünnepkör története
- Biztos piac, növekvő lehetőségek: jó helyzetben a magyar juhtartók
- Kamerák és mesterséges intelligencia: magyar fejlesztés segítheti a tehenészeteket
- A „Szevasz Terasz” kampány igazi élménnyé emeli a tavaszi borozást
- Több pénz jut a hagyományokra: bővül a hungarikum pályázatok kerete
2026. április 12.
Veszélyben a tőzeglápok: az aszály felgyorsítja a szénveszteséget
2026. április 12.
Frissült a szőlő- és gyümölcsfélék növényvédelméről szóló kézikönyv
2026. április 11.
Csikkért jutalom: varjak tisztítják az utcákat Svédországban
2026. április 11.
Tavaszi aszály: már most vízhiánnyal küzd az Alföld
2026. április 11.