Tények az erdőtűzről – és amit kevesen tudnak róla…

• Növénytermesztés
• 2025. július 7.
• 4
• 0

A nyári csapadékszegény és aszályos időszakok miatt ilyenkor az erdőtüzek kockázata egyre nagyobb. A fenyőerdők még nagyobb veszélyben vannak mint a lombos fajok alkotta területek. A kockázat csökkentésére többféle mód van...

Természetvédelmi és településbiztonsági programot valósít meg a Vérteserdő Zrt. a Dél-Vértesben. A fenyőerdők pedig még veszélyeztetettebbek az erdőtüzek szempontjából, mint a lombos fafajokból álló erdőrészek. A 2022-es rekordaszály például sok mesterségesen telepített fenyvesállományt gyakorlatilag térdre kényszerített. A Vérteserdő Zrt. most úttörő megközelítéssel, természetes folyamatokat követve és az ember aktív közreműködésével alakítja át ezeket az erdőket – hogy egyszerre csökkentse az erdőtüzek kockázatát és hosszú távon védje a lakott területeket.

Tények az erdőtűzről – és amit kevesen tudnak róla…

Az erdőtűz-megelőzés ma már az erdészek egyik legfontosabb feladata, amely egyre nagyobb hangsúlyt kap a klímaváltozás előrehaladtával. A klímaváltozás nemcsak gyakoribbá, hanem intenzívebbé is teszi az erdőtüzeket: a hosszú, forró és száraz időszakok felhalmozzák az éghető biomasszát.

A tűlevelű faállományok (pl. fenyvesek) fokozottan gyúlékonyak, mert avaruk lassan bomlik, és magas a gyantatartalmuk – ez a tüzek gyors terjedésének egyik fő oka. A lombos erdők ellenállóbbak: hűvösebbet tartanak, árnyékolnak, és aljnövényzetük nem gyúlékony réteget képez – ezzel természetes tűzvédelmi zónát alkotnak.
Az erdészek stratégiai védőzónákat hoznak létre települések közelében, átalakítva a veszélyes erdőrészeket ellenállóbb, őshonos állományokká.

A fenyő ültetvények öröksége – és veszélyei

Magyarországon minden fenyves mesterséges telepítés eredménye: elsősorban homokos, gyenge termőképességű talajokra, kopárokra ültették őket az elmúlt évszázad során. Bár ezek az állományok sokszor stabilizálták a talajt és gyors erdősítést tettek lehetővé, a mai klímaviszonyok között hosszú távon nem életképesek.
A Csákvár környéki fenyvesek a 20. század közepén létesültek, kifejezetten tájvédelmi és gazdasági céllal. Mára azonban ezek az állományok a 2022-es rendkívüli aszályt követően rohamos pusztulásnak indultak, egyre nagyobb felületeken alakulnak ki száraz, gyúlékony holtfa-tömegek, amely jelentős kockázatot jelent a közeli településekre is.

Természet és ember együttműködése: az átalakulás új modellje

Ez a beavatkozás nemcsak ökológiailag előnyös, hanem tűzvédelmi szempontból is elengedhetetlen. A tűlevelű fajokra jellemző gyantatartalom, a száraz avar és a sűrűn záródó, száradó lombkorona gyorsan terjedő tüzekhez vezethet. A lombos, természetes erdők ezzel szemben jobb vízháztartással, nagyobb tűrőképességgel és alacsonyabb gyúlékonysággal rendelkeznek.

Erdészek a klímaváltozás frontvonalában

„Sokan nincsenek tisztában az erdészek sokrétű munkájával. A klímaváltozás idején ők azok, akik a terepen, napi szinten küzdenek az erdők túléléséért: új fafajokat tesztelnek, természetes módon megjelenő újulatot támogatnak, invazív fajokat fékeznek meg, és – ami talán a legkevésbé ismert – aktívan dolgoznak a tűzmegelőzésen is.
Az erdőgazdálkodás ma már komplex ökológiai, vízgazdálkodási és településvédelmi feladat is. A Vérteserdő programja ennek látványos és előremutató példája: nemcsak az élővilág sokfélesége gazdagodik, de a környező lakott területek is nagyobb biztonságba kerülnek. Mindez pedig úgy történik, hogy az ember nem uralkodik a természet felett, hanem partnere lesz benne” – olvasható a Vérteserdő Zrt. tájékoztató anyagában, melyet Boglári Zoltán kommunikációs vezető küldött a magyarmezogazdasag.hu szerkesztőségének.

Az Erdőmánia kamerái is elkísérték a dél-vértesi erdészeket

A természet és ember összhangját bemutató programot az Erdőmánia is dokumentálta. A népszerű természetismereti sorozat legújabb epizódja a Dél-Vértesben zajló erdőátalakítások kulisszái mögé enged betekintést.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu