Természetközeli erdőgazdálkodás az EGERERDŐnél

• Agrárhírek, Jó hírek
• 2025. december 22.
• 0

Az EGERERDŐ Zrt. tevékenysége során az arra alkalmas erdőállományokban (legyen az termőhelyén lévő őshonos, vagy idegenhonos fafajú, mint például az erdei fenyves) fokozatosan törekszik természetközeli erdőkezelés bevezetésére.

Az örökerdő gazdálkodás, a hosszan elnyújtott szálalóvágás mind-mind lehetőséget ad arra, hogy a társadalom számára szükséges faanyag megtermelhető legyen, és mellette az erdődinamikai, természeti folyamatokat kihasználva újítsák meg a jövő generációk számára erdeinket. Ezek a többkorú, változatos fafaj- és szerkezeti összetételű állományok a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaival szemben is ellenállóbbak.

A természetesebb erdőkezeléssel érintett területeket egészíti ki az a hagyásfa-csoport hálózat, mely megfelelő mértékben és megfelelő sűrűségben képes a természeti értékek hosszú távú fennmaradását, fejlődését biztosítani. Ezeken a faanyagtermelést nem szolgáló területeken a beavatkozásokat kizárólag élet- és vagyonbiztonsági, valamint természetvédelmi érdekek vezérlik. Olykor szükségessé válhat bennük idegenhonos fafajok célirányos eltávolítása, vagy kifejezetten természetvédelmi szempontú erdőszerkezet-alakítás. Az így „magára hagyott” jellemzően fajgazdag, változatos állományok számos védett, fokozottan védett, Natura 2000 jelölő fajnak, élőlénynek jelentenek zavarásmentes, optimális életteret.

A természetes erdőkezeléssel szorosan összefüggő tevékenység az őshonos állományokban az idegenhonos elegyfajok (különös tekintettel az invazív fajokra) folyamatos visszaszorítása.

Invazív növényfajoknak (vagy özönnövényeknek) tekintjük mindazokat az idegenhonos, számukra ismeretlen élőhelyre új szereplőként bekerülő növényeket, melyek agresszív, hirtelen és tömeges terjedésük révén túlsúlyba kerülhetnek, kiszorítva a termőhely- és tájhonos vegetációt, ezzel veszélyeztetve a természetes ökoszisztémát, kárt okozva a környezetben. Elterjedésük szegényíti az ökológiai rendszereket, de esetenként egészségügyi problémát és gazdasági kárt is képesek okozni.

Megfelelő beavatkozás hiányában gyors növekedésük és terjedésük révén alkalmasak rövid idő alatt kisebb-nagyobb társulások kialakítására. Az EGERERDŐ Zrt. minden üzemegysége kiemelt figyelmet fordít az invazív fafajok terjedésének megakadályozására, mely a vagyonkezelt területen leginkább az akácot és bálványfát (sokan ecetfaként ismerik) érinti.

Természetközeli állapotú területeken fenti fafajok mechanikus irtása jelenthet megoldást, míg egyes helyeken vegyszeres védekezés is előfordul. Mindkét technológiának kiemelkedő a költségvonzata, azonban a természet iránt elkötelezett erdész kötelessége az inváziós fajokkal szembeni határozott fellépés.

Idegenhonos fafajú állományok (kultúrerdők) átalakítása tájhonos és termőhelynek megfelelő változatos fafajösszetételű, szerkezetű erdőkké, természetesebb irányba mozdítja kezelt erdőket.

A nem inváziósan terjedő idegenhonos fafajok állományait védett területeken (és nem védetten is) ütemezetten cserélik le termőhelynek megfelelő elegyes őshonos állományokra. Ahol arra lehetőség van, törekszenek az élővilág számára minél kisebb traumát okozó átalakításokra. Jó példa erre az erdei fenyvesek természetes folyamatokra alapozott, hosszú időtávú átvezetése kis beavatkozásokkal, elegyes, őshonos fafajösszetételű erdőkké.

Hagyományos gazdálkodás mellett is törekszenek a faji és szerkezeti változatosság növelésére az erdőfelújítás, előhasználatok, véghasználatok során.

A minél természetesebb állományszerkezet (mind horizontális, mind vertikális, mind korszerkezet) kialakítása a környezeti alkalmazkodási (elsősorban a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaival szembeni ellenálló képesség) képesség növelését is jelenti, melynek ökoturisztikai, védelmi, de gazdasági szempontból is különös jelentősége van.

Emiatt az erdőkezelés során a vágásos üzemmódban is kerüli a társaság a sematizmust, a termőhelyi változatosságra és az erdőrészletek átlagához képest eltérő szerkezetű részterületeire reagálva egyenlőtlen eréllyel, elegyfajok kíméletével végzi a beavatkozásokat. Eközben a kiemelt élőhelyek (vizes élőhely, odvas, fészkes fák, böhöncös faegyedek, álló és fekvő holtfák) kíméletére különös gondot fordítanak.