Válságban a magyar méhészet

• Agrárhírek
• 2025. augusztus 2.
• 291
• 0

Súlyos aszály és katasztrofális méztermés – ezekkel a szavakkal jellemezhető a 2025-ös szezon, melyre egyre több méhész tekint kilátástalanul.

A Homokhátságról indult Kisjuhász Krisztián is hiába keresett új helyet méhei számára, a Csongrád megyei árterületeken már a természet utolsó vizes menedékei is kiszáradnak.

„Elképesztő, hogy itt, a Tiszától pár száz méterre száradnak ki a tavak”

A Ladánybenéről érkezett méhész egy videóban számolt be vándorlása kudarcáról, amelyet a közösségi oldalán osztott meg. Mint mondta, olyan helyet keresett, ahol több virágporhoz jutnak a méhek, mint a súlyosan kiszáradt otthoni térségben. Évekkel ezelőtt, amikor ugyanitt még horgásztó terült el, rendszeresen járt vissza a területre – most azonban kiszáradt meder, poros rézsű és elmaradt virágzás fogadta.

Hatalmas problémák vannak Csongrádban, ugyanis a holtágak is kezdenek kiszáradni – erősítette meg egy helyi ismerőse is, aki szerint a térség nem nyújt már jobb lehetőséget, mint a Homokhátság, így valószínűleg ez sem lesz megfelelő vándortanya.

Méhapokalipszis: feleződő állomány, lecsökkent mézhozam

A tapasztalatok nem egyediek. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület korábban jelezte, hogy az idei akácméz-szezon az elmúlt 20–30 év legrosszabb eredményét hozta. A magyar méhészek idén alig 600–700 ezer méhcsaláddal tudtak dolgozni, szemben a megszokott 1,2 millióval.

A visszaesés hátterében több tényező is áll:

• a téli méhcsalád-veszteség jelentősen megemelkedett,
• az akácvirágzást súlyos fagyok előzték meg,
• a virágzás idején pedig tartós hideg gátolta a nektárképződést,
• a méheket pusztító varroa atka elleni hatóanyagok hatástalanná válása is komoly szerepet játszott.

Az ország keleti felén a szezon szinte teljes kudarcot hozott, miközben a mézhozam zömét kizárólag Nyugat-Magyarországon sikerült előállítani.

„Ez így nem ér semmit” – hetente többször, 90 kilométert utazva is csak poros, virágtalan rétek várják a méheket.

Kisjuhász Krisztián a BAON-nak korábban arról beszélt, hogy a méhészek többségénél akár 80%-os pusztulás is előfordult. Egyetlen méhcsalád értéke ma már 50 ezer forint fölött van, a károk tehát milliós nagyságrendűek lehetnek. A mostani szezonban azonban az időjárás is szinte lehetetlenné teszi a javítást.

„Elhozom őket 90 kilométerre, hetente háromszor-négyszer eljövök hozzájuk, itt alszom, még másfél hónappal megnyújtom a nyarat… és gyakorlatilag értelme nem lenne, mert itt is ugyanolyan aszály van, mint otthon” – fogalmazott keserűen.

A magyar méhészet jelenlegi állapota nemcsak agrárgazdasági kérdés, hanem ökológiai vészjelzés is. Ha a méhek nem találnak virágport, sem a gazdák, sem a természet nem jut terméshez. És ahogy a méhész fogalmaz: „ha már a Tisza mentén is kiszáradnak a tavak, akkor nagyon nagy a baj.”

Forrás: agroinform.hu