A nemzeti parkok az ökoturizmus kulcsai

Megosztás:

A nemzeti parkok szerepe az elmúlt évtizedeken megváltozott, feladatuk messze túlmutat az élőhelyek és fajok megőrzésén, a környezeti nevelés mellett egyre nagyobb szerepet játszanak az aktív kikapcsolódásban és a magyarországi ökoturizmus legnagyobb letéteményeseivé váltak - mondta Rácz András, az Agárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős államtitkára a Jókai-kertben található látogatóközpont átadási ünnepségén.

Az országban működő 750 turisztikai bemutatóközpont mintegy felét, 350-et valamelyik nemzeti parki igazgatóság működteti, a létesítmények évente 1,6 millió regisztrált látogatót fogadnak, környezeti nevelésben pedig évente 200 ezer gyerek vesz részt.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) által üzemeltetett, a pénteki átadó után 34-re emelkedő ökoturisztikai bemutatóközpontok látogatottsága tíz év alatt megduplázódott, évente 200 ezer embert vonzanak.

A kert történelmére kitérve az államtitkár elmondta: a Svábhegyen fekvő területet Jókai Mór 1853-ban, Laborfalvi Róza ösztönzésére vásárolta meg, és hamar a korabeli társasági élet központjává vált. Az egykori bányagödör helyén az író egy édenkertet alakított ki szőlőbirtokkal, és kizárólag őshonos növényeket telepített, tudatosan elutasítva az akkoriban divatos angolpark-stílust.

Jókai tudományos munkája annyira elismert volt, hogy a korszak vezető szőlőnemesítője kérte tőle a „Jókai-szőlő” elnevezés használatának engedélyét. Egy kecskeméti szőlészeti gyűjteményben máig fennmaradt néhány eredeti tőke, ezek szaporításával 8-10 Jókai-szőlőtő díszíti most a kertet.

Selmeczi-Kovács Ádám, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója elmondta: a Jókai-kert átalakítása, a látogatóközpontnak helyet adó, műemléki védettségű Steindl-villa felújítása és új épületrésszel történő bővítése a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Unió és a magyar kormány 586,74 millió forintos, vissza nem térítendő támogatásával valósult meg.

Megjegyezte: a teljes uniós támogatás feléhez jutottak hozzá, így a projekt befejezéséhez mintegy 600 millió forintot saját forrást kellett biztosítani, ami minden más fejlesztést, beleértve a béremelést is, háttérbe szorított. Az eredeti kivitelezővel szerződést bontottak, és új közbeszerzési eljárást írtak ki.

Selmeczi-Kovács Ádám külön köszönetet mondott azoknak a partnereknek és munkatársaknak, akik segítettek a projekt megvalósításában.

A felújítást követően a megújult Steindl-villában az európai uniós jelentőséggel bíró, Natura 2000 hálózatba tartozó természetvédelmi területeket, valamint Magyarország madárvilágát bemutató természetismereti kiállítás, foglalkoztató- és előadóterem került kialakításra. A tárlat kialakításakor a tizenéves korosztály igényeit tartották szem előtt, könnyen befogadható formában

– fogalmazott.

Kővári Anita ökoturisztikai referens az ünnepélyes szalagátvágást követően elmondta: komoly értékmentés valósult meg a projekttel, az évtizedek óta romos állapotú Steindl-villa helyreállítása során törekedtek az eredeti századfordulós stílus megtartására. Kulturális értékmentés is történt, a Madártani Intézettől megörökölt, tudománytörténeti értékkel bíró madárpreparátum-gyűjtemény méltó helyszínt kapott.

A Madárország kiállítás számos interaktív szemléltető anyaggal segíti a látogatókat Magyarország és a Kárpát-medence fészkelő madarainak megismerésében, mindezt digitális eszközök használata nélkül – fűzte hozzá.

A Svábhegyen lévő Jókai-kertet és az új látogatóközpontot a nagyközönség először a szombati családi napon tekinthette meg.

Megosztás:
Előző cikk A magyar természetvédelem innovatív példája! Következő cikk Sertéspestis Szlovákiában

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük