A magyar természetvédelem innovatív példája!
A Borsodi-Mezőség az egyetlen ismert élőhelye a világon a rendkívül ritka magyar szöcskeegérnek.
A természetvédelem és a fenntartható gazdálkodás szempontjából új fejezet kezdődik a Batúz-tanyán, ahol 860 millió forintos, európai uniós támogatásból indul nagyszabású fejlesztés – mondta az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint a tárca természetvédelemért felelős államtitkára a projekt nyitórendezvényén, Tiszabábolnán.
Rácz András kiemelte, hogy a beruházás nemcsak a térség egyedülálló élővilágát, hanem a helyi közösségek mindennapjait és gazdálkodási lehetőségeit is új alapokra helyezi.
A Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet szívében, Szentistván külterületén fekvő Batúz-tanya 2015 óta a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelési központja, amely közel 15 000 hektár védett gyepterület fenntartását koordinálja. A körzet jelentősége messze túlmutat a térségen, a központi pusztai tömb, a Nagy-szék és Kisecséri-legelő, valamint a környező élőhelyek számos ritka, belföldön és nemzetközi szinten is védett növény- és állatfajnak adnak otthont.
Ezek a fajok – köztük fokozottan védett madarak, ritka növények – speciális, extenzív, természetvédelmi célú állattartást igényelnek, amely a nemzeti park igazgatóság saját génmegőrzési programjához is szorosan kapcsolódik. A tanyán a hagyományos legeltetéses állattartás áll a központban, melynek köszönhetően 1140 hektár Natura 2000 gyepterület szakszerű, mozaikos kezelése valósul meg. A magyar tarka és kárpáti borzderes szarvasmarhák, valamint Furioso-North Star lovak legeltetése nemcsak a pusztai élőhelyek megőrzését szolgálja, hanem a magyar agrárörökség és a génmegőrzés szempontjából is kulcsfontosságú – írták.
A beruházás különös jelentőségét a közlemény szerint az adja, hogy a Borsodi-Mezőség az egyetlen ismert élőhelye a világon a rendkívül ritka magyar szöcskeegérnek, amelynek fennmaradása nemzetközi természetvédelmi prioritás.
A fejlesztés révén jelentősen javulnak a faj számára létfontosságú élőhelyek, ezzel biztosítva a hosszú távú megőrzést.
A most induló projekt keretében a Batúz-tanya megközelíthetősége is javul, a tanyához vezető, eddig nehezen járható út 2 kilométeres szakaszának stabilizálása egész évben biztosítja a fenntartható elérést, csökkentve ezzel a környezeti terhelést és a gyepterületek károsodását. Emellett megépül egy korszerű takarmánytároló és trágyatároló, valamint új mezőgazdasági gépekkel bővül a központ eszközparkja, hogy a folyamatosan növekvő állatállomány igényeit és a természetvédelmi kezelési feladatokat a legmagasabb színvonalon tudják ellátni.
A Batúz-tanya nemcsak a Borsodi-Mezőség egyik legértékesebb természetvédelmi bázisa, hanem a magyar természetvédelem innovatív példája is: ötvözi a hagyományos, extenzív állattartást a modern élőhelykezelési módszerekkel, miközben aktívan részt vesz génmegőrzési programokban és a környezeti nevelésben is – ismertette az államtitkár a közlemény szerint.
- Almaszüret 2026 – mennyi alma terem idén, és milyen árakra számíthatunk?
- Szeptemberben még nagyobb lehet a vadbalesetek kockázata
- A szárazság miatt egyre nagyobb a veszély: új szemlélet kell az erdők védelméhez
- Szőlőszüret 2026 – milyen évjárat kerülhet idén a pincékbe?
- Aszály ellen: országos programmal hasznosítják a halastavak vizét
- Körtetermés 2026 – miért lett egyre nehezebb körtét termeszteni Magyarországon?
2026. augusztus 30.
Elfeledett magyar zöldség kerülhet vissza a konyhába
2026. augusztus 29.
Szőlőszüret 2026 – milyen évjárat kerülhet idén a pincékbe?
2026. augusztus 28.
Silókukorica 2026 – lesz elegendő takarmány télire?
2026. augusztus 28.
Csontszáraz a talaj: veszélybe kerülhetnek az őszi vetések
2026. augusztus 27.
A kézi gyomlálás végét hozhatják ezek az új sárgarépa-termesztési megoldások
2026. augusztus 27.