A nyelvész, aki a tehenekkel kommunikál

Megosztás:
Egyre több kutatás bizonyítja, hogy az állatok – különösen a szociális életet élő fajok – szintén kifinomult kommunikációval rendelkeznek.

Leonie Cornips holland nyelvész kutatásai szerint a tehenek is egyfajta nyelvet beszélnek, amely nemcsak hangokból, hanem testmozgásból, fülmozdulatokból és szemkontaktusból áll.

A tehenek testbeszéde

Cornips kutatásai alapján a tehenek testbeszédét szigorú etnográfiai megfigyelésekkel elemezte. A fülmozdulatok, a szemkontaktus és a testhelyzetek mind fontos szerepet játszanak a közösségen belüli kommunikációban.

Magyarországon a szarvasmarhatartás komoly hagyományokkal bír, a legelőn tartott magyar szürke marha vagy a tejtermelő holstein-fríz egyedei is mutatnak hasonló kommunikációs jeleket.

Hazai gazdák is megfigyelték, hogy a tehenek eltérő módon reagálnak a különböző emberek közeledésére, felismerik gondozójuk hangját és jelzéseit, sőt, összetett szociális kapcsolatokkal rendelkeznek. A magyar tanyakultúrában is ismertek azok a helyzetek, amikor a jó szarvasmarha-gondozó szemkontaktussal, testtartással jelez az állat felé, aki azt megfelelően értelmezi.

Gulyások és a szarvasmarhák nyelve

A magyar gulyások, akik hagyományosan a legelőkön dolgoznak, generációk óta figyelik és értelmezik a tehenek kommunikációját. A gulyások tudása nem csupán a nyájak irányításában, hanem az egyes állatok viselkedésének megértésében is kulcsfontosságú. Egy tapasztalt gulyás pusztán a tehenek hangja és mozdulatai alapján meg tudja mondani, ha egy egyed beteg, ideges vagy készül az ellésre.

Hangok és jelentésük

A 2019-ben készült ausztrál tanulmány tudományosan is igazolta, hogy a tehenek egyedi hangjelzéseket használnak, amelyeket az élethelyzetüktől függően változtatnak. A bőgés nem csupán egy hívójel, hanem lehet figyelmeztetés, öröm vagy stressz kifejezése is.

Kommunikáció és a környezet

Cornips megfigyelte, hogy a tehenek kommunikációja környezetfüggő is lehet. Egy zárt istállóban tartott tehén másképp fejezi ki magát, mint a legelőn tartott egyedek. A szabadon legelésző szürke marha egyedei is más kommunikációs stratégiákat használnak, mint a modern tejgazdaságokban tartott holstein-frízek.

A csorda, amelyet gyakran hajtanak keresztül egy adott területen, előbb-utóbb megtanulja annak jellemzőit. Egyes gazdák szerint a tehenek képesek felismerni a rendszeresen járt utak veszélyes pontjait, és testtartásukkal, mozdulataikkal jelezni társaik felé, ha akadály vagy veszély közeledik. Cornips szerint a tehenek sajátos etikettre tanítják az embert is. Ha valaki tiszteletlenül közeledik egy tehénhez, az visszahúzódik, elfordul, esetleg még el is menekül.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu / Konkoly Marianna
Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük