Egyre több helyen okoznak károkat a sáskák a mezőgazdaságban

• Agrárhírek, Növénytermesztés
• 2026. május 18.
• 0

A klímaváltozás és az enyhe telek miatt Magyarországon is egyre gyakoribbá válhat a sáskák tömeges elszaporodása.

A sáskák több mint 250 millió éve jelen vannak a Földön, és rendkívüli alkalmazkodóképességüknek köszönhetően a legkülönbözőbb környezetekben is fenn tudtak maradni. Magyarország száraz gyepterületein ma is meghatározó rovarcsoportnak számítanak, a kutatók szerint azonban a klímaváltozás miatt a jövőben egyre gyakrabban okozhatnak mezőgazdasági károkat is.

Az egyenesszárnyúak rendjébe tartozó sáskák a füves puszták és félszáraz élőhelyek fontos szereplői. Ökológiai szempontból nélkülözhetetlenek, ugyanakkor bizonyos körülmények között tömeges felszaporodásuk komoly problémákat okozhat a mezőgazdaságban.

A meleg és száraz időjárás kedvez nekik

Bár Magyarországon az utolsó nagyobb sáskagradáció még 1993-ban volt, amikor a marokkói sáska jelentős károkat okozott a Duna–Tisza közén és a Hortobágy térségében, az elmúlt évek időjárása ismét kedvező feltételeket teremtett számukra.

A rendkívül száraz, meleg nyarak és az enyhe telek segítették a tojások áttelelését és a populációk gyorsabb növekedését.

A szakemberek szerint ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az elmúlt időszakban több dél-alföldi térségben is megjelentek a mezőgazdasági károk.

Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében több kultúrnövényt is károsítottak a sáskák, különösen ott, ahol hosszabb ideje csapadékhiányos és meleg időjárás uralkodott.

Egyre több kultúrnövényt károsítanak

A kutatók már 2021-ben jelezték a sáskák felszaporodását Balotaszállás, Kisszállás és Kelebia térségében. Akkor még elsősorban figyelmeztető jelekről beszéltek, a következő években azonban a helyzet súlyosbodott.

2024-ben Üllés térségében például egy termőre forduló homoktövis-ültetvényben jelentős pusztítást végeztek: az érő termést és a lombozatot is szinte teljesen lerágták.

Később burgonyában, sárgarépában, karalábéban, petrezselyemben és más növénykultúrákban is komoly károkat okoztak.

A vizsgálatok során a szakemberek több sáskafajt is azonosítottak. A leggyakoribb az olaszsáska volt, de jelen volt a védett barbársáska és a dűnesáska is.

A helyszíni megfigyelések alapján elsősorban az olaszsáska és a barbársáska okozhatta a legnagyobb károkat. Mindkét faj különösen jól alkalmazkodik a 25–35 Celsius-fok közötti meleg időjáráshoz, ilyenkor táplálkozási aktivitásuk is jelentősen fokozódik.

Meglepő növényeket is megtámadnak

A kutatók számára több eset is meglepő volt. Ruzsa térségében például sütőtökben, cukkiniben és csillagtökben is jelentős kártételt figyeltek meg, pedig ezekben a növényekben található keserű anyagok általában visszatartják a sáskákat.

Zsana környékéről pedig dohányültetvényekből érkezett bejelentés, noha a dohánynövény alkaloidtartalma miatt általában védettebbnek számít a kártevőkkel szemben.

A szakemberek szerint a sáskák számára különösen fontos a változatos táplálékforrás. Nemcsak a tápanyag, hanem a víz miatt is keresik az eltérő növényeket, főként száraz időszakokban.

A vizsgálatok azt is megmutatták, hogy a károsított mezőgazdasági területek közelében sok esetben parlagon hagyott vagy nem művelt földek találhatók. Ezek kiváló búvó- és szaporodóhelyet biztosíthatnak a sáskák számára.

Nem egyszerű a védekezés

A szakemberek szerint a sáskák elleni védekezés összetett feladat.

Az egyedszám csökkentésében fontos szerepet játszhat a megfelelő vetésváltás, a talajművelés, a szabályozott kaszálás vagy legeltetés, illetve bizonyos mechanikai és biológiai módszerek alkalmazása is.

Magyarországon jelenleg nincs kifejezetten sáskák elleni védekezésre engedélyezett növényvédő szer, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2025-ben szükséghelyzeti engedéllyel több rovarölő készítmény használatát is lehetővé tette.

A tapasztalatok szerint azonban ezek csak korlátozott eredményt hoztak. Ennek egyik oka a sáskák nagy mozgékonysága, másrészt az, hogy az imágók biológiai sajátosságai miatt nehezebb hatékonyan gyéríteni őket.

A külföldi példák alapján egyre nagyobb figyelmet kapnak azok a biológiai készítmények, amelyek természetes kórokozók vagy gombák segítségével próbálják szabályozni a populációkat.

Fontos az ökológiai egyensúly megőrzése is

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a legtöbb sáskafaj nem tekinthető egyszerűen „kártevőnek”.

Számos faj fontos része a természetes ökoszisztémának, több madárfaj — például a kékvércse — számára is nélkülözhetetlen táplálékforrást jelentenek. A védekezés során ezért különösen fontos figyelembe venni a természetvédelmi szempontokat is, hiszen több Magyarországon előforduló sáskafaj védett.

A szakemberek szerint a jövőben olyan integrált megfigyelési és kezelési rendszerekre lesz szükség, amelyek egyszerre képesek mérsékelni a mezőgazdasági károkat és megőrizni az ökológiai egyensúlyt.

A klímaváltozás miatt ugyanis egyre valószínűbb, hogy a sáskák szerepe — és ezzel együtt a velük kapcsolatos kihívások — a következő években tovább erősödnek Magyarországon is.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu