Szőlőtörköly válthatja ki az antibiotikumokat a baromfitartásban

• Agrárhírek, Állattenyésztés, Jó hírek, Növénytermesztés
• 2026. május 14.
• 0

A Cornell Egyetem kutatása szerint a szőlőtörköly hatékony alternatívája lehet az antibiotikumoknak a baromfitartásban.

Évente hatalmas mennyiségű szőlőtörköly keletkezik a borászatokban. Ez a préselés után visszamaradó pépes anyag szőlőhéjból, magokból, szárdarabokból és egyéb növényi részekből áll, amelyet sok helyen egyszerű hulladékként kezelnek. Egy friss amerikai kutatás szerint azonban ez a melléktermék a jövőben akár a baromfiipar egyik fontos alapanyaga is lehet.

A Cornell Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogyan hat a szőlőtörköly a brojlercsirkék egészségére és fejlődésére. A tanulmány az npj Biofilms and Microbiomes folyóiratban jelent meg, és különösen azért keltett nagy figyelmet, mert a kutatók az eredményeket közvetlenül összehasonlították a baromfiiparban régóta alkalmazott antibiotikus növekedésserkentőkkel.

Meglepően jól teljesített a szőlőtörköly

A vizsgálat során a kutatók arra jutottak, hogy már nagyon kis mennyiségű szőlőtörköly is látványos eredményeket hozhatott. A takarmányhoz kevert fél százaléknyi mennyiség szinte ugyanazt a hatást mutatta, mint az egyik legismertebb antibiotikumos növekedésserkentő, a cink-bacitracin.

A csirkéknél javult a súlygyarapodás, hatékonyabbá vált a takarmány hasznosulása, és a bélrendszer állapota is kedvezőbben alakult. A kutatók szerint különösen fontos eredmény, hogy a szőlőtörköly csökkenthette az alacsony fokú bélgyulladást, amely a nagyüzemi baromfitartásban gyakori problémának számít.

Elad Tako, a kutatás vezetője úgy fogalmazott:

„Régóta vizsgáljuk ezt funkcionális élelmiszer-összetevőként emberek és állatok számára egyaránt, és ez mérföldkőnek számít.”

A szakember szerint az antibiotikumok kiváltása azért fontos kérdés, mert világszerte egyre nagyobb aggodalmat okoz az antibiotikum-rezisztencia terjedése. Több országban, köztük az Európai Unió tagállamaiban már tiltják az antibiotikus növekedésserkentők használatát az állattenyésztésben.

Nemcsak a növekedést, a bélrendszert is vizsgálták

A kutatásban 126 fiatal brojlercsirke vett részt. A tudósok olyan étrendet állítottak össze számukra, amely szándékosan enyhe bélgyulladást idézett elő, hogy modellezzék a nagyüzemi tartás során jelentkező stresszhatásokat.

Azoknál az állatoknál, amelyek szőlőtörkölyt kaptak, jelentősen jobb eredményeket mértek. A testsúlygyarapodás látványosan nőtt, és a takarmányhasznosítás is közelítette az antibiotikumot kapó csoport szintjét.

A kutatók szerint az egyik kulcs a megfelelő adagolás lehetett. Korábban ugyanis több vizsgálat kedvezőtlen eredményeket mutatott, mert túl nagy mennyiségben alkalmazták a törkölyt.

„Mi újragondoltuk a megközelítést, és csökkentettük az adagot” – mondta Tako.

Az erjesztés még tovább javíthatja a hatást

A kutatók fermentált, vagyis erjesztett változatokat is kipróbáltak. Az egyik esetben Lactobacillus casei baktériumot, a másiknál Saccharomyces cerevisiae élesztőt használtak.

Az erjesztés célja az volt, hogy a növényi vegyületek könnyebben hasznosuljanak az állatok szervezetében. Bár a polifenolok mennyisége valamelyest csökkent, az eredmények így is kedvezőek maradtak.

Különösen érdekesnek bizonyult, hogy az erjesztett változatok javították a vékonybél bolyhainak állapotát. Ezek a mikroszkopikus képletek kulcsszerepet játszanak a tápanyagok felszívódásában.

A kutatók a bélmikrobiom összetételében is pozitív változásokat figyeltek meg. Csökkent több olyan baktérium jelenléte, amelyet bélbetegségekkel hoznak összefüggésbe, miközben nőtt a butirát termelődése. Ez az anyag fontos energiaforrás a bélfal sejtjei számára, és gyulladáscsökkentő hatása is ismert.

Egy hulladékból értékes alapanyag lehet

A kutatás nemcsak az állattenyésztés, hanem a fenntarthatóság szempontjából is érdekes lehet. A globális boripar évente több millió tonna szőlőtörkölyt termel, amelynek jelentős része jelenleg hulladékként végzi.

A szakemberek szerint, ha ennek akár csak egy részét sikerülne takarmány-kiegészítőként hasznosítani, az egyszerre jelenthetne környezetvédelmi és gazdasági előnyt.

A szőlőtörköly így nemcsak egy problémás melléktermékből válhatna értékes alapanyaggá, hanem hosszabb távon akár az antibiotikum-használat csökkentésében is szerepet kaphatna.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy további vizsgálatokra van szükség. A következő lépés az lehet, hogy nagyobb állományokban, valós üzemi körülmények között is teszteljék a módszer hatékonyságát.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu