
Göcző Mátyás, Csizmadi Imre és Varga István tájékoztatta a sajtót a várható dinnyekínálatról – Fotó: NAK/Lévai Zsolt
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete még 2018-ban kötött megállapodást, többek között a magyar dinnye piaci helyzetének javítása érdekében. Majd 2019-ben a kamara Kertészeti és Beszállítóipari osztályán belül megalakult a dinnye munkacsoport. A munka lassan beérik, az import csökkentése érdekében sikeresen segítették a termelők és a kiskereskedelmi láncok közötti kapcsolatok kialakítását. emlékeztetett Csizmadi Imre, a NAK Kertészeti és Beszállítóipari osztályának elnöke.
A technológia fejlesztésével, a fajtaváltással a dinnyetermesztés hatékonysága lényegesen javult, és az utóbbi években újra növekszik a termőterület.
3600 hektáron termesztenek görögdinnyét
Idén az előző évhez képest országosan mintegy 10 százalékkal nagyobb területen, bő 3600 hektáron termesztenek görögdinnyét. A kelet-magyarországi régióban pedig csaknem 20 százalékos a területnövekedés. A hazai görögdinnye-termesztés továbbra is főként Szabolcsban, Nyírségben (1350 ha) és Békés vármegyében (1320 ha) összpontosul. Ezeken kívül termesztenek még Baranyában, Tolnában-Fejérben és Hevesben-Jászságban.
A kevésbé korszerű, konstans dinnyefajták helyét egyre inkább átveszik a betegségeknek ellenállóbb, nagyobb termésbiztonságot és jobb minőséget adó hibridek. A termelők alkalmazkodnak a fogyasztói szokásokhoz is, így egyre nagyobb arányban kínálnak 4-6 kilogrammos, és ennél még kisebb testű dinnyéket, valamint a magszegény termések kínálata is évről évre bővül.

Nálunk is a kisebb termések kereslete növekszik – Fotó: NAK/Lévai Zsolt
A magyar dinnye külföldön is kelendő
A megtermelt mintegy 175 ezer tonna magyar görögdinnyéből a belföldi piac körülbelül 110 ezer tonnát vesz fel, a többit exportáljuk. Tavaly már 46 ezer tonna görögdinnyét szállítottunk külföldre, köszönhetően a termelés és az értékesítés összehangolásának. A kelet-magyarországi térségből a legnagyobb az export aránya. Fő vevőink a lengyelek, csehek, szlovákok és a németek, erősítette meg Varga István, a FruitVeB alelnöke. A hazai klíma kezd hasonlítani a mediterrán országokéhoz, az alkalmazott technológia és a fajták is szinte azonosak, az export kapcsán viszont versenyelőnyünk a földrajzi elhelyezkedésünk, mert a szállítás egyre költségesebb, így Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában egyaránt újra erősödik a kereslet a magyar dinnye iránt.
A külföldi áru jellemzően a hazai dinnye megjelenéséig van jelen, de összességében bővült az import az utóbbi években, az időjárástól és a hazai kínálattól függően 14-28 ezer tonna görögdinnyét hoztunk be.
A sárgadinnye termőterülete is nőtt, idén hozzávetőleg 500 hektár. A növekedésben az is szerepet játszott, hogy az utóbbi években komoly terméskiesést okozó tavaszi fagyok miatt a gyümölcstermesztők egy része sárgadinnyére váltott. A további bővülésre ad alapot, hogy a sárgadinnye fogyasztása kevésbé időjárásfüggő. A hazai sárgadinnye-termesztés legnagyobb része Bács-Kiskun vármegyében koncentrálódik.

A sárgadinnye is késésben van, de minden adott egy jó szezonhoz – Fotó: NAK/Lévai Zsolt
Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke szerint az idei tavaszon a hazai dinnyetermesztőknek a szokásosnál is ügyesebbnek kellett lenniük, hogy a növények megfelelően fejlődjenek, és a nagyobb törődés természetesen tovább növelte az amúgy is magas termesztési költségeket. Ezért nagyon fontos fő vevőik, az áruházláncok pozitív hozzáállása a magyar görögdinnyéhez, és a kedvező árképzés. Ezek teszik lehetővé ugyanis, hogy a korszerű technológiát alkalmazó hazai dinnyetermesztés jövedelmező legyen, fennmaradjon.
Dinnye akcióban
A vevőcsalogató akciókból nem kérnek, az észszerű, dömpingkezelő akcióknak ugyanakkor megvan az értelme, hangsúlyozta az elnök.
Az elnök szerint az ágazat egyik legnagyobb gondja a külföldi áru „magyarosítása”. Ennek megakadályozása érdekében az egyesület együttműködik és rendszeresen egyeztet a NAK-kal, a Nébih-hel, FruitVeB-bel és a fogyasztóvédelmi hatósággal.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu