Jön a magyar dinnye, indul az értékesítési idény!

Megosztás:

A nagylégterű fóliákból már kínálnak magyar görögdinnyét, az egész országot lefedő értékesítési idény azonban a tavalyihoz képest két héttel később, július 10-15-től indul a hűvös, csapadékos tavasz miatt, hangzott el a szezonnyitó sajtótájékoztatón.

A nagylégterű fóliákból már kínálnak magyar görögdinnyét, az egész országot lefedő értékesítési idény azonban a tavalyihoz képest két héttel később, július 10-15-től indul a hűvös, csapadékos tavasz miatt, hangsúlyozták a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, valamint a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének közös szezonnyitó sajtótájékoztatóján. A termesztők arra kérik az áruházláncokat, hogy addig futtassák ki a külföldi árut, illetve mindig jól láthatóan tüntessék fel a dinnye származását.

Göcző Mátyás, Csizmadi Imre és Varga István tájékoztatta a sajtót a várható dinnyekínálatról – Fotó: NAK/Lévai Zsolt

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete még 2018-ban kötött megállapodást, többek között a magyar dinnye piaci helyzetének javítása érdekében. Majd 2019-ben a kamara Kertészeti és Beszállítóipari osztályán belül megalakult a dinnye munkacsoport. A munka lassan beérik, az import csökkentése érdekében sikeresen segítették a termelők és a kiskereskedelmi láncok közötti kapcsolatok kialakítását. emlékeztetett Csizmadi Imre, a NAK Kertészeti és Beszállítóipari osztályának elnöke.

A technológia fejlesztésével, a fajtaváltással a dinnyetermesztés hatékonysága lényegesen javult, és az utóbbi években újra növekszik a termőterület.

3600 hektáron termesztenek görögdinnyét

Idén az előző évhez képest országosan mintegy 10 százalékkal nagyobb területen, bő 3600 hektáron termesztenek görögdinnyét. A kelet-magyarországi régióban pedig csaknem 20 százalékos a területnövekedés. A hazai görögdinnye-termesztés továbbra is főként Szabolcsban, Nyírségben (1350 ha) és Békés vármegyében (1320 ha) összpontosul. Ezeken kívül termesztenek még Baranyában, Tolnában-Fejérben és Hevesben-Jászságban.

A kevésbé korszerű, konstans dinnyefajták helyét egyre inkább átveszik a betegségeknek ellenállóbb, nagyobb termésbiztonságot és jobb minőséget adó hibridek. A termelők alkalmazkodnak a fogyasztói szokásokhoz is, így egyre nagyobb arányban kínálnak 4-6 kilogrammos, és ennél még kisebb testű dinnyéket, valamint a magszegény termések kínálata is évről évre bővül.

dinnye, görögdinnye

Nálunk is a kisebb termések kereslete növekszik – Fotó: NAK/Lévai Zsolt

A magyar dinnye külföldön is kelendő

A megtermelt mintegy 175 ezer tonna magyar görögdinnyéből a belföldi piac körülbelül 110 ezer tonnát vesz fel, a többit exportáljuk. Tavaly már 46 ezer tonna görögdinnyét szállítottunk külföldre, köszönhetően a termelés és az értékesítés összehangolásának. A kelet-magyarországi térségből a legnagyobb az export aránya. Fő vevőink a lengyelek, csehek, szlovákok és a németek,  erősítette meg Varga István, a FruitVeB alelnöke. A hazai klíma kezd hasonlítani a mediterrán országokéhoz, az alkalmazott technológia és a fajták is szinte azonosak, az export kapcsán viszont versenyelőnyünk a földrajzi elhelyezkedésünk, mert a szállítás egyre költségesebb, így Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában egyaránt újra erősödik a kereslet a magyar dinnye iránt.

A hazai piaci pozíció megtartásához, valamint az exportpiacok felkutatásához és megszerzéséhez azonban elengedhetetlen termelői szerveződések megerősítése. Emellett előnyt hozhat a piacon márkázás, a fogyasztói bizalmat pedig növelheti a származási hely, a termelők nevének feltüntetése.

A külföldi áru jellemzően a hazai dinnye megjelenéséig van jelen, de összességében bővült az import az utóbbi években, az időjárástól és a hazai kínálattól függően 14-28 ezer tonna görögdinnyét hoztunk be.

A sárgadinnye termőterülete is nőtt, idén hozzávetőleg  500 hektár. A növekedésben az is szerepet játszott, hogy az utóbbi években komoly terméskiesést okozó tavaszi fagyok miatt a gyümölcstermesztők egy része sárgadinnyére váltott. A további bővülésre  ad alapot, hogy a sárgadinnye fogyasztása kevésbé időjárásfüggő.  A hazai sárgadinnye-termesztés legnagyobb része Bács-Kiskun vármegyében koncentrálódik.

dinnye, sárgadinnye

A sárgadinnye is késésben van, de minden adott egy jó szezonhoz – Fotó: NAK/Lévai Zsolt

Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke szerint az idei tavaszon a hazai dinnyetermesztőknek a szokásosnál is ügyesebbnek kellett lenniük, hogy a növények megfelelően fejlődjenek, és a nagyobb törődés természetesen tovább növelte az amúgy is magas termesztési költségeket.  Ezért nagyon fontos fő vevőik, az áruházláncok pozitív hozzáállása a magyar görögdinnyéhez, és a kedvező árképzés. Ezek teszik lehetővé ugyanis, hogy a korszerű technológiát alkalmazó hazai dinnyetermesztés jövedelmező legyen, fennmaradjon.

Dinnye akcióban

A vevőcsalogató akciókból nem kérnek, az észszerű, dömpingkezelő akcióknak ugyanakkor megvan az értelme, hangsúlyozta az elnök.

A 14 éve megalakított Magyar Dinnyetermelők Egyesülete továbbra is kiáll az ágazatért, felszólal az esetleges piaci visszaélések ellen, folyamatos tájékoztatást ad a szezonról. Ahogyan célja a termékpálya szereplői közti kapcsolattartás segítése és a termelői érdekvédelem.

Az elnök szerint az ágazat egyik legnagyobb gondja a külföldi áru „magyarosítása”. Ennek megakadályozása érdekében az egyesület együttműködik és rendszeresen egyeztet a NAK-kal, a Nébih-hel, FruitVeB-bel és a fogyasztóvédelmi hatósággal.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük