MBH Bank: javultak az agrárium kilátásai

Hozzátette, hogy

A betakarítás 2024-ben jól alakult, az élénk keresletnek köszönhetően a gabonatermelők jelentős tőkére tettek szert, így most nem kell a hatékony termeléshez szükséges alapanyagokon takarékoskodniuk – mondta a szakértő, egyúttal üdvözölte, hogy az aszály hatására kukoricáról elkezdtek átváltani a szárazságtűrőbb napraforgóra.

Hollósi Dávid szerint az állattartók kilátásait most kissé rontják az állományokat fenyegető járványok, valamint a takarmányárak emelkedése, eközben például a tejtermelők rekordárakat kapnak, és jelentős keresletre számíthatnak a nemzetközi piacon.

A pályázati támogatásokból szintén jelentős mértékben részesedhetnek az állattartók, és szükség is lenne fejlesztésekre, hiszen a magyar agrárium évi 4 ezer milliárd forintos kibocsátásának a felét még mindig a szántóföldi növények adják. Bár a kiváló minőségű gabona piacképes, a magyar agrárium „nem ragadhat bele” a szántóföldi növénytermesztésbe – fogalmazott.

A piac változékonyságát és a kockázatokat persze a hatékonyság sem mérsékeli, de a pályázói érdeklődésből már most látszik, hogy a vidékfejlesztési források korszerűbb termelést, a jobb minőségű termékek előállítását fogják segíteni.

Hollósi Dávid a hitelkamatok csökkenésére sem számít, ilyen körülmények között a kamattámogatott lehetőségek felértékelődnek – jegyezte meg.

Héjja Csaba stratégiai elemző hosszabb távon arra számít, hogy a nemzetközi élelmiszerpiac jövőjét a vám- és kereskedelempolitika jelentős mértékben befolyásolhatja, a termelőknek pedig gyorsan kell alkalmazkodniuk a változásokhoz.

Az EU agrárkibocsátása aligha fog már jelentős mértékben nőni, de a súlypontja a nagy nyugati termelőktől fokozatosan áttevődhet a keleti tagállamokhoz, főképp az állattenyésztésben.

– emelte ki.

Az elemző szerint a belföldi élelmiszeripar túljutott a mélyponton, de Magyarországot nyitott gazdaságú államként mindig fokozottan érintik a külső hatások.

Az agrárexport ugyanakkor nagy ugrás előtt állhat, ha a mostani finanszírozási ciklus majdnem 3 ezer milliárd forint összértékű fejlesztési keretét jól hasznosítják a termelők és az élelmiszergyártók – jelezte Héjja Csaba.