MBH Bank: javultak az agrárium kilátásai

Javultak az agrárium kilátásai tavalyhoz képest, főképp a beruházásokat segítő vidékfejlesztési támogatások alapozzák meg a bizakodást - hangzott el az MBH Bank Agrárcentrum sajtótájékoztatóján Budapesten.
Hollósi Dávid, a hitelintézet agrár- és élelmiszeripari üzletágának vezetője a termelői visszajelzések alapján úgy látja, hogy a mezőgazdaság tartósan egyensúlyi állapot közelébe került Magyarországon, és beruházásai összértéke a következő években nagyobb lesz, mint a magyar gazdaság más területein.
Hozzátette, hogy
a szántóföldi növénytermesztésnek a felvásárlási árak emelkedése is kedvez, és bár jelentős változás ebben már nem várható, a mostani árszint stabil nyereséget biztosít nekik.
A betakarítás 2024-ben jól alakult, az élénk keresletnek köszönhetően a gabonatermelők jelentős tőkére tettek szert, így most nem kell a hatékony termeléshez szükséges alapanyagokon takarékoskodniuk – mondta a szakértő, egyúttal üdvözölte, hogy az aszály hatására kukoricáról elkezdtek átváltani a szárazságtűrőbb napraforgóra.
Hollósi Dávid szerint az állattartók kilátásait most kissé rontják az állományokat fenyegető járványok, valamint a takarmányárak emelkedése, eközben például a tejtermelők rekordárakat kapnak, és jelentős keresletre számíthatnak a nemzetközi piacon.
A pályázati támogatásokból szintén jelentős mértékben részesedhetnek az állattartók, és szükség is lenne fejlesztésekre, hiszen a magyar agrárium évi 4 ezer milliárd forintos kibocsátásának a felét még mindig a szántóföldi növények adják. Bár a kiváló minőségű gabona piacképes, a magyar agrárium „nem ragadhat bele” a szántóföldi növénytermesztésbe – fogalmazott.
Számításai alapján a hatékonyságjavító beruházások hamar, akár 5 éven belül megtérülhetnek. Hozzátette: a termelés drágulására nincs is más válasz, mint a fejlesztés, a költségek ugyanis csökkenni biztos nem fognak.
A piac változékonyságát és a kockázatokat persze a hatékonyság sem mérsékeli, de a pályázói érdeklődésből már most látszik, hogy a vidékfejlesztési források korszerűbb termelést, a jobb minőségű termékek előállítását fogják segíteni.
Hollósi Dávid a hitelkamatok csökkenésére sem számít, ilyen körülmények között a kamattámogatott lehetőségek felértékelődnek – jegyezte meg.
Héjja Csaba stratégiai elemző hosszabb távon arra számít, hogy a nemzetközi élelmiszerpiac jövőjét a vám- és kereskedelempolitika jelentős mértékben befolyásolhatja, a termelőknek pedig gyorsan kell alkalmazkodniuk a változásokhoz.
Az EU agrárkibocsátása aligha fog már jelentős mértékben nőni, de a súlypontja a nagy nyugati termelőktől fokozatosan áttevődhet a keleti tagállamokhoz, főképp az állattenyésztésben.
A változásnak azonban ára is van, hiszen ezzel az energia- és alapanyagigény erősödik, az állattartók támogatása ezért is fontos a következő időszakban
– emelte ki.
Az elemző szerint a belföldi élelmiszeripar túljutott a mélyponton, de Magyarországot nyitott gazdaságú államként mindig fokozottan érintik a külső hatások.
Az agrárexport ugyanakkor nagy ugrás előtt állhat, ha a mostani finanszírozási ciklus majdnem 3 ezer milliárd forint összértékű fejlesztési keretét jól hasznosítják a termelők és az élelmiszergyártók – jelezte Héjja Csaba.
- Az ázsiai lódarázs megjelenése Magyarországon – Segítse Ön is a védekezést!
- Az egész uniós agrár-élelmiszeripart tönkreteheti Ukrajna csatlakozása
- A magyar gazdák érdekeiért Brüsszelben tárgyaltak a NAK és a MAGOSZ vezetői
- A legjobbak közé került a magyar agrárvállalkozás
- Minden idők legnagyobb haltelepítése várható
- Téli álomra készül a sündisznó, vigyázzunk rá!
2025. június 22.
A virágok titkos üzenete – tátika
2025. június 22.
Nagymamai örökségből sikertörténet
2025. június 21.
Vigyázat! Ismét támadnak az üdülési jogos csalók!
2025. június 21.
Agrárinnováció, hagyomány és közösség három napon át
2025. június 21.
Tavaly 1,7 millió hektoliter bort fogyasztottak Magyarországon
2025. június 21.