Megelőzés nélkül nincs védelem a szőlő aranyszínű sárgaság ellen

Megosztás:
Forrás: Pixabay

A szőlő aranyszínű sárgaság ellen nincs gyógymód. Az ellenőrzött szaporítóanyag és a hatósági előírások betartása kulcsfontosságú.

🍇 Mit tehetnek a termelők a szőlő aranyszínű sárgaság megállításáért?

A szőlő aranyszínű sárgaság (FD) az egyik legveszélyesebb szőlészeti karanténbetegség, amely hosszú távon komoly gazdasági károkat okozhat a hazai ültetvényekben. Bár az emberi egészségre nem veszélyes, a szőlő- és borágazatra gyakorolt hatása súlyos lehet, különösen azért, mert hatékony növényvédő szer jelenleg nem áll rendelkezésre ellene.

Éppen ezért a védekezés alapja nem a kezelés, hanem a megelőzés és a következetes hatósági fellépés.

🔍 Miért ennyire veszélyes az FD?

A szőlő aranyszínű sárgaságot fitoplazma okozza, amely a szőlőtőkék fokozatos legyengüléséhez, terméscsökkenéshez, végső soron pedig a tőkék pusztulásához vezethet. A betegség terjedésében kulcsszerepe van az amerikai szőlőkabócának, amely vektorként továbbítja a kórokozót egyik növényről a másikra.

Mivel gyógykezelés nem létezik, a fertőzött tőkék eltávolítása és a terjedés megakadályozása az egyetlen hatékony út.

🌱 Az ellenőrzött szaporítóanyag szerepe

A megelőzés egyik legfontosabb eszköze az egészséges, hatóságilag ellenőrzött, minősített szaporítóanyag használata.
Ebben kulcsszerepet játszik Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, amely felhívja a termelők és a vásárlók figyelmét arra, hogy kizárólag címkével és növényútlevéllel ellátott szaporítóanyagot ültessenek, akár személyes, akár online vásárlásról van szó.

A kombinált hatósági címke igazolja, hogy a növény mentes a zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati károsítóktól, így az FD-től is.

🚨 Mit kér a hatóság a termelőktől?

A betegség visszaszorítása csak közös felelősségvállalással lehetséges. A Nébih hangsúlyozza, hogy a termelőknek kiemelten fontos:

– az ellenőrzött szaporítóanyag következetes használata,
– a növényegészségügyi és növényvédelmi előírások betartása,
– a fertőzött vagy gyanús tőkék haladéktalan bejelentése és eltávolítása,
– az ültetvények környezetének rendben tartása, különösen az erdei iszalag és más vad gazdanövények eltávolítása.

Ezek elmulasztása nemcsak az adott ültetvényt, hanem a környező területeket is veszélybe sodorhatja.

🗺️ Mi történik fertőzés esetén?

Amennyiben a hatósági laboratóriumi vizsgálatok igazolják az FD jelenlétét, az illetékes vármegyei kormányhivatal 1 kilométer sugarú fertőzött területet jelöl ki a fertőzött tőke körül. A kijelölt területen határozatban rögzített növényegészségügyi intézkedések lépnek életbe.

Ezt a zónát egy további 3 kilométeres pufferterület veszi körül, ahol szintén fokozott ellenőrzés és kötelező védekezés van érvényben, különösen az amerikai szőlőkabóca ellen.

🚫 Szigorú szabályok a szaporítóanyagokra

A fertőzött területeken tilos szaporító- és ültetési anyagot elszállítani, és a fertőzött szaporító-alapanyag termő területről addig nem gyűjthető szaporítóanyag, amíg két teljes vegetációs időszak el nem telik tünetmentesen.

Szőlőiskola vagy törzsültetvény sem létesíthető zárlati kórokozóval fertőzött területen. A meglévő ültetvényeket viszont rendszeresen ellenőrizni kell, és az előírások szerint kötelező a vektor elleni védekezés.

Bizonyos szigorú feltételek teljesülése esetén – laboratóriumi negatív minták, megfelelő környezetellenőrzés és dokumentált védekezés mellett – korlátozottan még fertőzött területen is működhet faiskola.

🛡️ A megelőzés a legjobb védekezés

Mivel az FD ellen nincs gyógykezelés, a betegség elleni küzdelem elsősorban felelősségteljes döntéseken múlik. Az egészséges szaporítóanyag, a folyamatos megfigyelés és a gyors beavatkozás nemcsak egy-egy ültetvényt, hanem az egész hazai szőlőtermesztést védi.

A témában minden részletes, naprakész információ elérhető a Nébih hivatalos oldalán.

Forrás: agroinform.hu

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük