Megelőzés nélkül nincs védelem a szőlő aranyszínű sárgaság ellen
- Növénytermesztés
- 2026. február 8.
- 0
A szőlő aranyszínű sárgaság ellen nincs gyógymód. Az ellenőrzött szaporítóanyag és a hatósági előírások betartása kulcsfontosságú.
🍇 Mit tehetnek a termelők a szőlő aranyszínű sárgaság megállításáért?
A szőlő aranyszínű sárgaság (FD) az egyik legveszélyesebb szőlészeti karanténbetegség, amely hosszú távon komoly gazdasági károkat okozhat a hazai ültetvényekben. Bár az emberi egészségre nem veszélyes, a szőlő- és borágazatra gyakorolt hatása súlyos lehet, különösen azért, mert hatékony növényvédő szer jelenleg nem áll rendelkezésre ellene.
Éppen ezért a védekezés alapja nem a kezelés, hanem a megelőzés és a következetes hatósági fellépés.
🔍 Miért ennyire veszélyes az FD?
A szőlő aranyszínű sárgaságot fitoplazma okozza, amely a szőlőtőkék fokozatos legyengüléséhez, terméscsökkenéshez, végső soron pedig a tőkék pusztulásához vezethet. A betegség terjedésében kulcsszerepe van az amerikai szőlőkabócának, amely vektorként továbbítja a kórokozót egyik növényről a másikra.
Mivel gyógykezelés nem létezik, a fertőzött tőkék eltávolítása és a terjedés megakadályozása az egyetlen hatékony út.
🌱 Az ellenőrzött szaporítóanyag szerepe
A megelőzés egyik legfontosabb eszköze az egészséges, hatóságilag ellenőrzött, minősített szaporítóanyag használata.
Ebben kulcsszerepet játszik Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, amely felhívja a termelők és a vásárlók figyelmét arra, hogy kizárólag címkével és növényútlevéllel ellátott szaporítóanyagot ültessenek, akár személyes, akár online vásárlásról van szó.
A kombinált hatósági címke igazolja, hogy a növény mentes a zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati károsítóktól, így az FD-től is.
🚨 Mit kér a hatóság a termelőktől?
A betegség visszaszorítása csak közös felelősségvállalással lehetséges. A Nébih hangsúlyozza, hogy a termelőknek kiemelten fontos:
– az ellenőrzött szaporítóanyag következetes használata,
– a növényegészségügyi és növényvédelmi előírások betartása,
– a fertőzött vagy gyanús tőkék haladéktalan bejelentése és eltávolítása,
– az ültetvények környezetének rendben tartása, különösen az erdei iszalag és más vad gazdanövények eltávolítása.
Ezek elmulasztása nemcsak az adott ültetvényt, hanem a környező területeket is veszélybe sodorhatja.
🗺️ Mi történik fertőzés esetén?
Amennyiben a hatósági laboratóriumi vizsgálatok igazolják az FD jelenlétét, az illetékes vármegyei kormányhivatal 1 kilométer sugarú fertőzött területet jelöl ki a fertőzött tőke körül. A kijelölt területen határozatban rögzített növényegészségügyi intézkedések lépnek életbe.
Ezt a zónát egy további 3 kilométeres pufferterület veszi körül, ahol szintén fokozott ellenőrzés és kötelező védekezés van érvényben, különösen az amerikai szőlőkabóca ellen.
🚫 Szigorú szabályok a szaporítóanyagokra
A fertőzött területeken tilos szaporító- és ültetési anyagot elszállítani, és a fertőzött szaporító-alapanyag termő területről addig nem gyűjthető szaporítóanyag, amíg két teljes vegetációs időszak el nem telik tünetmentesen.
Szőlőiskola vagy törzsültetvény sem létesíthető zárlati kórokozóval fertőzött területen. A meglévő ültetvényeket viszont rendszeresen ellenőrizni kell, és az előírások szerint kötelező a vektor elleni védekezés.
Bizonyos szigorú feltételek teljesülése esetén – laboratóriumi negatív minták, megfelelő környezetellenőrzés és dokumentált védekezés mellett – korlátozottan még fertőzött területen is működhet faiskola.
🛡️ A megelőzés a legjobb védekezés
Mivel az FD ellen nincs gyógykezelés, a betegség elleni küzdelem elsősorban felelősségteljes döntéseken múlik. Az egészséges szaporítóanyag, a folyamatos megfigyelés és a gyors beavatkozás nemcsak egy-egy ültetvényt, hanem az egész hazai szőlőtermesztést védi.
A témában minden részletes, naprakész információ elérhető a Nébih hivatalos oldalán.
Forrás: agroinform.hu
- Mi történik, ha ősszel sem érkezik elegendő csapadék? Komoly kihívások várhatnak a magyar mezőgazdaságra
- Paradicsom télire? Ezekkel a házi praktikákkal nem lehet melléfogni
- Így maradhat üde a kert a nyári hőségben: augusztusi teendők lépésről lépésre
- Mely növények lehetnek a klímaváltozás nyertesei Magyarországon?
- Oázist teremtettek az aszály közepén – így biztosítják a vadállomány vízellátását
- Megőrizheti vezető szerepét Magyarország a csemegekukorica-termesztésben?
2026. augusztus 14.
Veszélyes kártevő jelent meg a magyar határ közelében
2026. augusztus 14.
Mennyibe kerülhet az idei aszály a magyar mezőgazdaságnak?
2026. augusztus 13.
Drónok és műholdak a mezőgazdaságban – hogyan figyelik a termést és az aszályt?
2026. augusztus 13.
Dió, mogyoró és mandula 2026 – hogyan alakult a termés?
2026. augusztus 12.
Talajmegújító gazdálkodás – egyre több gazda vált, de mit jelent a gyakorlatban?
2026. augusztus 12.