Meglepő lehetőség rejlik az európai városok kihasználatlan területeiben

• Agrárhírek, Jó hírek, Növénytermesztés
• 2026. május 6.
• 0

Egy holland–német tanulmány szerint a városi zöldségtermesztés az európai fogyasztás közel harmadát fedezhetné.

Hatalmas lehetőség rejlik a városi területekben

Évente akár 20 millió tonna zöldséget is meg lehetne termelni Európa városaiban egy friss kutatás szerint. A holland és német kutatók által készített tanulmány arra jutott, hogy a kihasználatlan városi területek jelentős része alkalmas lehetne zöldségtermesztésre, ami a térség jelenlegi fogyasztásának közel harmadát fedezhetné.

A kutatás eredményeit a Sustainable Cities and Society tudományos folyóiratban publikálták, az elemzést pedig 30 európai ország 840 városára terjesztették ki. A vizsgálat főként azt próbálta feltérképezni, mennyi olyan terület található a városokban, amely jelenleg kihasználatlan, de mezőgazdasági célokra alkalmassá tehető.

A tanulmány vezető szerzője, Stepan Svintsov, a németországi Leibniz-intézethálózat ökológiai területfejlesztéssel foglalkozó kutatója úgy fogalmazott:

„Geoinformációs alapú elemzési megközelítéssel vizsgáltuk, a kihasználatlan területek – mint például tetők, házikertek, zöldfelületek és beépítetlen városi telkek – miként alakíthatók át termékeny zöldségtermesztő területekké, és arra a következtetésre jutottunk, hogy ezzel a 190 milliós európai városi lakosság zöldségszükségletének 28%-a fedezhető lenne”.

Nem high-tech megoldásokban gondolkodtak

A kutatók elsősorban a hagyományosabb, talajalapú termesztési lehetőségeket vizsgálták. Nem számoltak például vertikális farmokkal vagy hidroponikus rendszerekkel, vagyis azokkal a modern technológiákkal, amelyek mesterséges környezetben teszik lehetővé a növénytermesztést.

A tanulmány szerint Európa városaiban összesen 4500–7500 négyzetkilométernyi terület lehetne alkalmas mezőgazdasági hasznosításra. Ide tartozhatnak tetők, kisebb városi kertek, üres telkek vagy más jelenleg alig használt zöldfelületek is.

A kutatók szerint az urbánus mezőgazdaság nem váltaná ki a hagyományos mezőgazdaságot, de fontos kiegészítő szerepet tölthetne be az élelmiszerellátásban. A tanulmány társszerzője, Prajal Pradhan, a hollandiai Groningeni Egyetem professzora ezzel kapcsolatban azt mondta:

„Az urbánus mezőgazdaságot a meglévő élelmiszerrendszerek kiegészítő elemeként kell kezelni, nem pedig a hagyományos mezőgazdaság helyettesítőjeként”.

A szakemberek szerint a helyben megtermelt élelmiszerek csökkenthetik a hosszú szállításból eredő környezeti terhelést, miközben erősíthetik a városok élelmiszer-ellátási biztonságát is.

Nem minden város helyzete ugyanaz

A kutatás arra is rámutatott, hogy az urbánus mezőgazdaság lehetőségei városonként jelentősen eltérhetnek. Ebben szerepet játszik a beépítettség sűrűsége, az éghajlat, a vízellátottság és a helyi szabályozás is.

Dél-Európában például a vízhiány jelenthet komoly problémát, míg az északi régiókban a rövidebb tenyészidőszak és a kevesebb napsütés nehezítheti a termesztést. A kutatók szerint ezért minden városnak saját adottságaihoz igazított megoldásokra lenne szüksége.

A tanulmány az úgynevezett „15 perces város” koncepcióját is említi, amelynek lényege, hogy a lakók rövid időn belül, akár gyalog vagy kerékpárral is elérhessék a legfontosabb szolgáltatásokat, köztük a friss élelmiszereket is.

Diego Rybski, a Leibniz-intézet kutatója szerint:

„Átgondolt tervezéssel és politikai támogatással a tetők, zöldfelületek és kihasználatlan városi területek Európa jövőbeli élelmiszer-infrastruktúrájának fontos elemévé válhatnak”.

Magyar városok is szerepelnek a kutatásban

A vizsgált 840 európai város között 17 magyar település is szerepel. Bár a tanulmány nem közölte név szerint a városokat, a mellékelt térképek alapján több magyarországi település is azonosítható.

A kutatásban feltehetően szerepel többek között Budapest, Debrecen, Győr, Pécs, Szeged, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Szombathely és Veszprém is.

A kutatók szerint a következő években az urbánus mezőgazdaság szerepe tovább erősödhet, különösen az éghajlatváltozás, az ellátási nehézségek és a növekvő városi népesség miatt.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu