Új kutatási eredmények adhatnak előnyt a tűzelhalás elleni védekezésben

• Agrárhírek, Növénytermesztés
• 2026. április 29.
• 0

Nemzetközi kutatások új eredményei segíthetnek hatékonyabban védekezni a tűzelhalás ellen, a biológiai módszerektől a robotikáig.

Egy súlyos, régóta ismert gyümölcstermesztési probléma elleni védekezésben hozhatnak új fordulatot azok a kutatási eredmények, amelyeket a Washington Állami Egyetemen rendezett nemzetközi tanácskozáson ismertettek. A tűzelhalás, amelyet az Erwinia amylovora baktérium okoz, komoly károkat idézhet elő az alma- és körteültetvényekben, a kutatók szerint azonban ma már egyre pontosabban látszik, hogyan lehet célzottabban és eredményesebben védekezni ellene.

A Michigan Állami Egyetem vizsgálatai például arra mutattak rá, hogy a baktérium a fiatal szövetekben jóval gyorsabban terjed, mint ahogy a tünetek ezt elárulnák. Naponta akár 2,5–10 centimétert is haladhat a gyorsan növekvő hajtásokban, ami jól magyarázza, miért kulcskérdés a fertőzött részek mielőbbi eltávolítása.

A metszésnél milliméterek is számíthatnak

Érdekes eredményeket ismertetett a Virginia Tech is, ahol a kutatók a rákos sebekben áttelelő kórokozót vizsgálták. Arra jutottak, hogy az ellenállóbb gazdanövényekben akár több baktérium is áttelelhet, mert több élő szövet marad fenn a seb környezetében. Ez új megvilágításba helyezi a fertőzési gócok felderítésének jelentőségét.

Még fontosabb gyakorlati tanulság, hogy téli időszakban kisebb visszametszéssel is hatékony lehet a védekezés. A vizsgálatok szerint a rákos seb szélétől 6–8 milliméterre már nem mutattak ki baktériumsejteket, így nem feltétlenül kell drasztikus beavatkozás.

Tenyészidőben ugyanakkor más a helyzet. Akkor, amikor a baktérium aktívan mozog a növényben, legalább 30–45 centiméterrel a tünetes rész alatt ajánlott visszavágni.

UV-fény, élesztők és új biológiai megoldások

A Cornell Egyetemen olyan kísérletek is zajlanak, amelyekben UV-C-fényt vetnek be növényvédelmi célra. A vizsgálatok szerint ezzel csökkenthető a baktérium jelenléte a virágokban, és mérsékelhető a fertőzés erőssége is. Bár a módszer még nem minden helyzetben éri el az antibiotikumos kezelések hatékonyságát, fontos eredmény, hogy nem károsítja a fák fejlődését.

Közben a biológiai védekezés területén is komoly előrelépések látszanak. A Connecticuti Mezőgazdasági Kísérleti Állomáson természetes élesztőgombákat vizsgálnak, míg a németországi Dossenheim kutatóállomásán tizenöt éve dolgoznak különböző biológiai megoldásokkal.

Ígéretes eredményeket értek el élesztőkkel, timsóval és az Erwinia tasmaniensis egyik törzsével is, amely egyes vizsgálatokban a sztreptomicinhez hasonló hatékonyságot mutatott.

A biológiai védekezés egyik ismert példája a Blossom Protect, amely két Aureobasidium pullulans törzsre épül. Ezek a mikroorganizmusok egyszerű, de hatásos módon szorítják háttérbe a kórokozót: elfoglalják előle az életteret, és kedvezőtlen környezetet teremtenek számára.

A jövőben robotok is segíthetnek

A kutatások egyre inkább azt mutatják, hogy a jövő növényvédelme nem egyetlen megoldásról szól majd, hanem többféle módszer kombinációjáról.

Ebbe már a robotika is belépett. A Carnegie Mellon Egyetemen önjáró rendszert fejlesztenek, amely felismeri és feltérképezi az áttelelő rákos sebeket az ültetvényben. Lengyel kutatók pedig rövidhullámú infravörös szkennerrel dolgoznak azon, hogy már a korai fertőzések is felismerhetők legyenek.

Közben a növekedésszabályzó és védekezést aktiváló anyagok, például a prohexadion-kalcium vagy az acibenzolár-S-metil is egyre nagyobb figyelmet kapnak, mert nem közvetlenül pusztítják a baktériumot, hanem a növény saját védelmi rendszerét erősítik.

A kutatási eredmények összességében azt mutatják, hogy a tűzelhalás elleni védekezésben egyre több korszerű, fenntartható és célzott eszköz állhat a termesztők rendelkezésére. És talán éppen ez a legfontosabb üzenet.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu