Ónos eső a földeken: mikor segít, mikor pusztít?

• Agrárhírek
• 2026. február 8.
• 0

Az ónos eső rövid ideig akár védelmet is adhat, tartós jégpáncél esetén viszont súlyos károkat okozhat a vetésekben és fákban.

🌧️ Ónos eső a földeken: mikor véd, mikor okoz kárt?

Az ónos esőt legtöbben a csúszós utak és a közlekedési káosz miatt ismerik, a mezőgazdaságban és a kertekben azonban sokkal összetettebb hatása van. Nem minden esetben jelent azonnali pusztítást: rövid ideig akár védelmet is nyújthat, ugyanakkor a tartós jégborítás komoly károkat okozhat a növényekben.

A hatás nagymértékben függ attól, mennyi ideig marad meg a jégréteg, milyen vastag, társul-e hozzá szél, és hogy a növények éppen téli nyugalomban vannak-e, vagy már megindult bennük az élet.

🌾 Szántóföldi kultúrák: védelem és kockázat egyszerre

Az őszi vetések, például a búza, az árpa vagy a repce, a téli nyugalmi időszakban általában viszonylag jól viselik az ónos esőt. Rövid ideig fennmaradó jégborítás esetén a jégréteg hőszigetelőként működhet, és mérsékelheti a hirtelen, szélsőséges lehűlés hatását.

A probléma akkor kezdődik, ha a jégpáncél napokig megmarad. Ilyenkor oxigénhiány alakulhat ki a növények környezetében, ami különösen a repce esetében veszélyes. A gyökérnyak és a levélrózsa sérülése később állományritkuláshoz, végső soron pedig terméskieséshez vezethet.

🌳 Gyümölcsfák: nem a hideg, hanem a súly a fő ellenség

A téli nyugalomban lévő gyümölcsfák fagytűrése általában jó, az ónos eső azonban mechanikai károkat okozhat. A vastag jégréteg jelentős súlyt rak az ágakra, ami könnyen ágtörésekhez vezethet, különösen az idősebb vagy ritkábban metszett fák esetében.

Az ilyen sérülések nemcsak esztétikai problémát jelentenek. A törések helyén keletkező sebek fertőzési kapuk lehetnek, amelyek tavasszal növényvédelmi kockázatot hordoznak. Éppen ezért az ónos eső után a gyümölcsösök fokozott figyelmet igényelnek.

🌲 Dísznövények és örökzöldek: a legérzékenyebb növények

A lombhullató díszbokrok nyugalmi állapotban általában átvészelik az ónos esőt, bár a vékonyabb ágak itt is könnyen eltörhetnek. Az örökzöldek azonban kifejezetten sérülékenyek.

A tuják, fenyők vagy babérmeggyek esetében a leveleken és hajtásokon megmaradó jég nemcsak súlyt jelent, hanem gátolja a gázcserét és fokozza a vízháztartási stresszt is. Ennek következménye lehet a koronák szétnyílása, deformálódása, amely gyakran maradandó esztétikai kárt okoz.

⚠️ Mikor a legnagyobb a veszély?

Az ónos eső akkor okozza a legsúlyosabb károkat, ha enyhébb időszak után érkezik, amikor a növények már megindultak, vagy ha erős széllel párosul. Különösen kedvezőtlen a többszöri fagyás és olvadás váltakozása, illetve az, ha a jégpáncél hosszú ideig nem olvad le.

🛠️ Mit lehet tenni?

Szántóföldi kultúráknál közvetlen beavatkozásra nincs lehetőség, tavasszal azonban elengedhetetlen az állomány alapos felmérése. Gyümölcsfáknál friss jég esetén, óvatosan, ütés nélkül le lehet rázni a terhet az ágakról, a törött részeket pedig fagymentes időben érdemes eltávolítani.

Az örökzöldeknél a megelőzés sokat számít: a megfelelő kötözés, támrendszer csökkentheti a károkat, a sérült növények pedig később alakító metszéssel hozhatók helyre.

🔎 Összegzés

Az ónos eső tehát nem minden esetben jelent azonnali pusztítást. Rövid ideig akár védelmet is nyújthat a hideg ellen, tartós jelenléte és a jég súlya azonban komoly károkat okozhat a szántóföldeken, az ültetvényekben és a kertekben egyaránt. A téli nyugalomban lévő növények ellenállóbbak, de a hosszú ideig fennálló jégpáncél és az erős szél kombinációja jelentős veszteségekkel járhat.

Forrás: agroinform.hu