A föld alatt támadnak: így védekezhetünk a talajlakó kártevők ellen
- Agrárhírek, Növénytermesztés
- 2026. március 5.
- 0
Pajorok, drótférgek és más talajlakó kártevők veszélyeztethetik a tavaszi vetéseket. A szakemberek szerint időben kell megkezdeni a védekezést.
A talajlakó kártevők sokáig rejtve maradnak
A tavaszi vetés vagy telepítés előkészítésekor sokszor a talaj állapotára, a nedvességre vagy a tápanyagokra figyelünk. Pedig van egy olyan tényező is, amely szemmel nem látható, mégis jelentős károkat okozhat. A talajlakó kártevők gyakran hosszú ideig észrevétlenül élnek a földben. A felszín alatt károsítják a növények gyökereit vagy a csírázó magokat, így a probléma sokszor csak akkor válik láthatóvá, amikor a növény fejlődése már visszafordíthatatlanul károsodott.
Ezért a szakemberek szerint a vetés vagy telepítés előtt érdemes felmérni a talajban élő kártevők jelenlétét, és szükség esetén időben megkezdeni a védekezést.
A kapáskultúrák különösen veszélyeztetettek
A talajlakó kártevők legnagyobb károkat a kapáskultúrákban okozhatnak, de az úgynevezett állókultúrákban is komoly veszteséget jelenthetnek.
A leggyakrabban előforduló kártevők közé tartoznak a pajorok és a drótférgek, de a szakemberek a vetési bagolylepke lárvájára és a gabonafutrinka lárvájára is felhívják a figyelmet.
Ezek a kártevők különböző módon támadják a növényeket: egyesek a gyökereket rágják, mások a csírázó magokat pusztítják el, vagy a fiatal növények szárát károsítják.
A felmérés az első lépés a védekezésben
A hatékony növényvédelem alapja a talajban található kártevők felmérése. Erre több módszer is rendelkezésre áll. Az egyik legegyszerűbb megoldás a csapdázás, de gyakran alkalmazzák az úgynevezett térfogati kvadrát módszert is. A vizsgálatot érdemes a vetés vagy telepítés előtt elvégezni, amikor a kártevők a talaj felső rétegeiben tartózkodnak, így könnyebben kimutathatók.
Pajorok és drótférgek: gyakori talajlakó kártevők
A cserebogarak közül Magyarországon leggyakrabban a májusi cserebogár lárváival találkozhatunk. A fiatal pajorok eleinte a hajszálgyökereket fogyasztják, később azonban már a vastagabb gyökerekben is komoly kárt tehetnek. Ha a talajban négyzetméterenként több mint öt pajor található, a szakemberek már indokoltnak tartják a védekezést.
Hasonlóan veszélyesek a drótférgek, amelyek a pattanóbogarak lárvái. Ezek a kártevők elsősorban a lágyszárú növények gyökereit fogyasztják, de a csírázó magokat is elpusztíthatják, sőt a burgonya gumójába vagy a répa karógyökerébe is berághatnak.
A kártétel már akkor jelentős lehet, ha négyzetméterenként három-négy drótféreg található a talajban.
Más fajok is komoly károkat okozhatnak
A vetési bagolylepke lárvája, az úgynevezett mocskospajor, szintén jelentős károkat okozhat. A fiatal lárvák még főként a leveleket károsítják, később azonban a növény szárát és gyökerét is megtámadhatják. A védekezés különösen akkor hatékony, amikor a hernyók még fiatalok.
A gabonafutrinka lárvája, amelyet a gazdák gyakran csócsárolóként emlegetnek, szintén súlyos problémát jelenthet. A lárva a fiatal leveleket fogyasztja, és nagyobb fertőzés esetén akár a növény pusztulását is okozhatja.
A megelőzés és a védekezés lehetőségei
A szakemberek szerint a talajlakó kártevők elleni védekezés nem egyetlen módszerre épül.
A megfelelő vetésváltás és talajművelés önmagában is jelentősen csökkentheti a kártevők számát. Szükség esetén talajfertőtlenítés vagy csávázás is alkalmazható.
A bagolylepke lárvái ellen például fonalférget tartalmazó biológiai készítmények is használhatók, amelyek természetes módon pusztítják el a kártevőket.
Egyes esetekben a csalogató növények alkalmazása vagy a talajba forgatott keresztesvirágú növények is segíthetnek a védekezésben, mivel bomlástermékeik mérgezőek a drótférgek számára.
Fontos a szakmai felügyelet
A növényvédelmi beavatkozások során mindig fontos betartani a hatályos szabályokat. A csávázás például növényvédelmi kezelésnek minősül, ezért azt a permetezési naplóban rögzíteni kell. A készítmények alkalmazása előtt célszerű ellenőrizni az engedélyokiratokat is. A szakemberek azt javasolják, hogy a gazdálkodók vonják be a munkafolyamatokba a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereit, akik segíthetnek a megfelelő védekezési stratégia kialakításában.
Forrás: nak.hu
- Veszélyben a tőzeglápok: az aszály felgyorsítja a szénveszteséget
- Áfonya a kiskertben: könnyebb, mint gondolnád
- Egy hibrid méh reményt adhat a varroa ellen
- Régi fák, új jelentőség: a tájfajták visszatérése a klímaváltozás idején
- A galambhústól a díszmadarakig: így alakult a húsgalambok története
- Az alma tavaszi növényvédelme: itt dől el a termés sorsa
2026. április 21.
Így dől el már borjúkorban mennyi tejet ad majd a tehén
2026. április 20.
Egyre népszerűbb a magyar spárga – nemcsak külföldön, itthon is
2026. április 19.
A galambhústól a díszmadarakig: így alakult a húsgalambok története
2026. április 18.
Visszavonul a legenda: nyugdíjba megy a Big Bud 747
2026. április 17.
Régi fák, új jelentőség: a tájfajták visszatérése a klímaváltozás idején
2026. április 16.