A madarak és denevérek lehetnek a szőlőültetvények titkos védelmezői?
- Növénytermesztés
- 2025. augusztus 7.
- 0
Egy friss kutatás szerint a madarak és denevérek a szőlőtermelők szövetségesei is lehetnek. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem közös vizsgálata szerint a repülő ragadozók nemcsak a kártevők számát csökkentik, hanem mérséklik a terméskiesést is. A kutatásból kiderült, az erdős környezet különösen kedvező a jelenlétükhöz.
A modern mezőgazdaság intenzív módszerei (pl. fokozott növényvédőszer-használat) komolyan veszélyeztetik az agrárélőhelyek biodiverzitását és az ezekhez kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokat. A szőlőültetvények különösen sérülékenyek, mivel számos kártevő fenyegeti azokat, miközben fenntartható gazdálkodási formákat kevesen alkalmaznak.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem kutatói a madarak és denevérek szerepét tanulmányozták a szőlőkártevők természetes szabályozásában.
Közös kutatásuk kimutatta, ezek a ragadozók nemcsak a kártevőpopulációk szabályozásában segítenek, hanem gazdasági hasznot is hoznak a termelők számára.
A kutatásban hazai szőlőültetvényeket vizsgáltak, különböző gazdálkodási módok (ökológiai vs. integrált) és táji környezet (erdős vs. nyílt mezőgazdasági tájak) mentén. A madarak és denevérek ketrecekkel történő kizárásával végzett kísérletek megmutatták, ahol ezek a ragadozók jelen voltak, ott kevesebb terméskárt és alacsonyabb kártevőszámot regisztráltak. Az erdős tájak különösen kedveztek a denevérek tavaszi aktivitásának, ami csökkentette a szőlőmoly jelenlétét, közvetlen hatást gyakorolva a terméshozamra.
„Ezeknek a ragadozóknak a jelenlétét őshonos és lombhullató erdőfoltokat, sövényeket és facsoportokat magukba foglaló összefüggő tájak fenntartásával lehet segíteni, melyek bőséges táplálékforrást, valamint megfelelő fészkelőhelyeket biztosítanak számukra” – mondta Korányi Dávid, a HUN-REN ÖK terepi tanulmányt vezető kutatója.
Kutatásuk eredményei azt mutatták, hogy a kizárt szőlőtőkéken következetesen magasabb volt a levél- és terméskártétel, ami megerősíti a madarak és denevérek kártevő-szabályozó szerepét. A tanulmány hangsúlyozza továbbá a szőlőművelés módjának fontosságát a kártevők elleni védekezésben.
A kutatás vezető szerzője, Batáry Péter hozzátette: „a kártevők biológiai szabályozása az ökológiai gazdálkodás révén tovább fokozható, amely a gyomirtó és szintetikus rovarölő készítményeket nélkülözve elősegíti a hasznos ízeltlábú szervezetek betelepülését és növeli az általuk biztosított predációs nyomást a szőlőültetvényekben.”
Forrás: magyarallatvedelem.hu
- Veszélyben a tőzeglápok: az aszály felgyorsítja a szénveszteséget
- Áfonya a kiskertben: könnyebb, mint gondolnád
- Egy hibrid méh reményt adhat a varroa ellen
- Jó virágzás, nagy kockázat: a fagy döntheti el az idei termést
- Csikkért jutalom: varjak tisztítják az utcákat Svédországban
- Frissült a szőlő- és gyümölcsfélék növényvédelméről szóló kézikönyv
2026. április 19.
A galambhústól a díszmadarakig: így alakult a húsgalambok története
2026. április 18.
Visszavonul a legenda: nyugdíjba megy a Big Bud 747
2026. április 17.
Régi fák, új jelentőség: a tájfajták visszatérése a klímaváltozás idején
2026. április 16.
Fekete április: komoly fagykárok érték a hazai gyümölcsösöket
2026. április 16.
Eltűnő víz a föld alatt: mi áll a talajvíz csökkenése mögött?
2026. április 16.