Egyre gyorsabban szárad ki a talaj a Kárpát-medencében

• Agrárhírek, Növénytermesztés
• 2026. május 19.
• 0

Áder János és Lakatos Mónika szerint egyre gyakoribb és súlyosabb aszályos évek várhatók a Kárpát-medencében.

Egyre súlyosabb és gyakoribb aszályos időszakokra kell felkészülni a Kárpát-medencében – erről beszélt Áder János volt köztársasági elnök a Kék bolygó című podcast legújabb adásában. A műsor vendége Lakatos Mónika éghajlati szakértő volt, akivel a klímaváltozás magyarországi hatásairól, a vízhiányról és az agrárium előtt álló kihívásokról beszélgettek.

A szakértők szerint a Kárpát-medence különösen sérülékeny térség, ahol a felmelegedés és az időjárási szélsőségek hatásai gyorsabban és erősebben jelentkeznek, mint Európa számos más részén.

A Kárpát-medence különösen érzékeny térség

Lakatos Mónika szerint ennek egyik legfontosabb oka maga a medencejelleg. A környező hegységek miatt bizonyos időjárási rendszerek könnyebben „beragadnak” a térségbe, ami hosszabb ideig tartó szélsőségeket idézhet elő.

A szakértő példaként említette azokat az anticiklonokat, amelyek tartósan derült, száraz időjárást okoznak, valamint a lassan mozgó ciklonokat, amelyek kis területen rövid idő alatt rendkívül nagy mennyiségű csapadékot zúdíthatnak le. Ez utóbbi akár villámárvizekhez is vezethet.

A probléma másik fontos eleme a térség vízháztartásának sérülékenysége. A folyók vízpótlása nagyrészt a környező hegységekben lehulló csapadéktól és hótól függ, miközben a melegebb időjárás miatt a talaj egyre gyorsabban veszít a nedvességéből.

Egyre gyorsabban szárad ki a talaj

A beszélgetés során szóba került az elmúlt évek rendkívüli időjárása is. Lakatos Mónika emlékeztetett arra, hogy a 2022-es aszály történelmi jelentőségű volt Európában és Magyarországon is, ugyanakkor a helyzet azóta sem rendeződött teljesen.

Bár 2023 csapadékosabb év volt, 2024 Magyarország legmelegebb éveként vonult be a mérések történetébe, miközben az átlagos csapadékmennyiségnek csak mintegy 65 százaléka hullott le. A szakértő szerint 2025 is az átlagosnál jóval szárazabbnak bizonyult.

Különösen aggasztó, hogy a talaj mélyebb rétegei sem tudtak megfelelően feltöltődni. A tél rendkívül enyhe és száraz volt, így az egyméteres talajréteg sok helyen továbbra is komoly vízhiánnyal küzd.

Áder János arra is felhívta a figyelmet, hogy Budapesten áprilisban mindössze 1,2 milliméter csapadék hullott, és már tavasszal előbukkant a Dunából az Ínség-szikla, ami ritkán látható jelenség ilyen korán az évben.

Az agráriumnak alkalmazkodnia kell

A beszélgetés egyik legfontosabb témája az volt, hogyan reagálhat minderre a mezőgazdaság. A szakértők szerint a jelenlegi helyzet már nem átmeneti probléma, hanem hosszabb távú alkalmazkodást igénylő folyamat.

Lakatos Mónika szerint a gazdáknak egyre komolyabban kell mérlegelniük, hogy bizonyos, vízigényes növények termesztése mennyire marad fenntartható a jövőben. Külön kiemelte a kukoricát, amely rendkívül érzékenyen reagál a vízhiányra és a hőstresszre.

A szakértő szerint sok termelő már most más növények, például a cirok felé fordul. Emellett fontos szerepet kaphatnak a vízmegtartó talajművelési módszerek, a tájban tartott vízkészletek, valamint a korszerű, víztakarékos öntözési rendszerek is.

A szélsőségek egyre gyakoribbak lehetnek

A HungaroMet hosszú távú adatai alapján a tavaszi csapadék mennyisége csökkent a legjelentősebben Magyarországon. Közben a hőmérséklet szinte minden hónapban az átlag fölött alakul, és a csapadék is egyre szélsőségesebben érkezik. Kevesebb napon, de intenzívebb formában hullik le.

Ez a folyamat tovább növeli az aszályhajlamot, miközben a vízmegtartás egyre nehezebbé válik.

Áder János a beszélgetés végén úgy fogalmazott: a gazdáknak nehéz évekre kell felkészülniük, és az egész agráriumnak hosszú távú alkalmazkodási stratégiát kell kialakítania, mert az aszályos időszakok a jövőben várhatóan egyre gyakrabban térnek vissza.

Forrás: MTI