Európai összefogás indult a vadon élő beporzók védelméért

• Agrárhírek, Jó hírek, Növénytermesztés
• 2026. október 26.
• 0

Kilenc ország 16 intézménye dolgozik együtt a vadon élő beporzók védelméért. A debreceni kutatás középpontjában a kardoslepke áll.

Új tenyésztési módszerek kidolgozásával segítenék a vadon élő beporzók védelmét a Zoo LIFE Pollinators projekt európai partnerintézményei. A nemzetközi programban a Debreceni Állatkert is részt vesz, ahol kiemelt figyelmet fordítanak a kardoslepke életciklusának és szaporodásának vizsgálatára.

Egyre sürgetőbb a beporzók védelme

Az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló Zoo LIFE Pollinators projektben kilenc európai ország 16 partnerintézménye, köztük nyolc állatkert működik együtt. A kezdeményezés célja, hogy az állatkertek a helyi természetvédelem aktív központjaivá váljanak, miközben egy európai hálózatban hangolják össze a különböző szakmai tevékenységeket.

A programban az élőhelyek helyreállítása, a tudományos megfigyelés, a beporzók tenyésztése és a természetvédelmi szemléletformálás egyaránt szerepet kap. Az új tenyésztési módszerek kidolgozása a projekt egyik fontos területe, amely hosszabb távon hatékonyabb védelmi gyakorlatok kialakítását segítheti.

A munka jelentőségét a veszélyeztetettségi adatok is mutatják. Európában a vadon élő méhfajok 10 százalékát és a lepkefajok 15 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye. A közlemény szerint a veszélyeztetett lepkefajok száma az elmúlt évtizedben 76 százalékkal emelkedett.

A kardoslepke teljes életciklusát vizsgálják

A Debreceni Állatkertben a kardoslepke természetvédelmi, biológiai és tenyésztési módszertanának kidolgozása áll a munka középpontjában. A szakemberek a faj fejlődésének valamennyi fontos szakaszát vizsgálják, a peterakástól a hernyók fejlődésén és a bábozódáson át egészen az áttelelésig és a kifejlett lepkék megjelenéséig.

A kutatás során azokat a környezeti feltételeket is figyelembe veszik, amelyek a természetben meghatározzák a sikeres szaporodást. Ezek megismerése segíthet abban, hogy a tenyésztés során megfelelő körülményeket biztosítsanak a faj számára.

A teljes életciklus megfigyelése azért lényeges, mert a természetvédelmi munka nem ér véget a kifejlett lepkék megjelenésével. A fejlődés korábbi szakaszainak igényeit és az áttelelés feltételeit szintén ismerni kell a megfelelő módszerek kialakításához.

Európai szinten is hasznosíthatják az eredményeket

A Zoo LIFE Pollinators projekt következő fontos célja, hogy 2027-ben megkezdődhessen a bevált gyakorlatokat összefoglaló szakmai irányelvek kidolgozása. Az összegyűlő tapasztalatokat később a szélesebb európai tudományos és állatkerti közösség számára is hozzáférhetővé tehetik.

A közös munka így nemcsak az egyes részt vevő intézmények természetvédelmi tevékenységét segítheti, hanem a beporzók védelmével kapcsolatos ismeretek bővítéséhez is hozzájárulhat.

A Debreceni Állatkert kardoslepkével kapcsolatos kutatása ennek az európai összefogásnak a része. A kidolgozott módszerek hosszabb távon támogathatják a veszélyeztetett beporzófajok védelmét és a természetvédelmi tenyésztés gyakorlatának fejlődését.

Forrás: MTI