Fejlődik a Körös-Maros Nemzeti Park kezelési infrastruktúrája

• Jó hírek
• 2025. augusztus 28.
• 0

Kiemelten fontos a biológiai sokféleség megőrzése a Körös-Maros Nemzeti Park területén, amelyhez a most induló Környezet- és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) Plusz egyik projektje is hozzájárul. Az uniós forrás által 875 millió forint fordítható a legeltetéses állattartás infrastrukturális feltételeinek javítása mellett a talajkímélő művelés feltételrendszerének megteremtésére és a legeltetés téli takarmányszükségletének előállítását szolgáló munkagéppark korszerűsítésére - tájékoztatott Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára.

Rácz András ismertette, hogy a KEHOP Plusz programnak köszönhetően 2021-2027 közötti időszakban a Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság 5 kiemelt projektre nyert el támogatást, amelyek költségkerete meghaladja a 4 milliárd forintot.

A források nagyobb hányadával, 3,6 milliárd forinttal a mezőgazdasági művelés eszközrendszerével végzett hosszú távú és hatékony természetvédelmi kezelés infrastruktúráját fejlesztik, míg a fennmaradó részből egyes leromlott állapotú élőhelyek helyreállítására nyílik lehetőség – írták.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság egyik legfontosabb feladata az élőhelyek rehabilitációja, ezért füves és vizes élőhelyek helyreállítására került sor az elmúlt másfél évtizedben. Ezeknek a területeknek a fenntartása, hosszú távú megőrzése alapvetően a legeltetéstől függ, ezért folyamatosan növelik a legeltetett állatok számát. Ezt támogatja a most induló „A természetvédelmi célú területkezelésekhez szükséges erő- és munkagépek beszerzése” című projekt is – tette hozzá a közlemény szerint.

Az államtitkár kifejtette, hogy a nemzeti park jelenlegi, magas genetikai értékű őshonos legeltetett állatállományát 2700 magyar szürkemarha, 300 magyar házi bivaly, valamint 1000 cigája juh és racka juh képezi.

– áll a közleményben.

– A nemzeti park mind a négy tájegységén folyik területkezelés, mely magában foglalja az állatállomány téli takarmányának és alomanyagának előállítását is. Mind a takarmány széna, mind pedig az alomszalma betakarítása, majd a téli tartási helyen belüli mozgatása gépszükséglettel jár. A cserjésedés és az inváziós fajok terjedésének visszaszorításához, az állatok szakaszolt legeltetése után szükség szerint szárzúzás is alkalmazandó, melyhez szintén gépi erő szükséges – közölte az államtitkár.

Kitért arra is, hogy a kezelési infrastruktúra fejlesztése érdekében az előző pályázati időszakokban országszerte 38 projekt valósult meg 15,7 milliárd forint értékben. Ebben a KEHOP Plusz időszakban további 15 projekt fogja szolgálni 15 milliárd forint értékben a természetvédelmi kezeléshez szükséges gépek, eszközök beszerzését és a korábbi időszakból kimaradt épületek fejlesztését.

Az igazgatóságok a vagyonkezelésükben lévő területek kezelési fenntartásához szükséges infrastruktúrát kialakítják és az állami vagyonelemeket gyarapítják, hogy a természeti környezet által nyújtott szolgáltatásokat meg tudják őrizni és kiteljesítsék az egész társadalom számára – tudatta az AM.

Forrás: MTI