Főleg a kukorica, a burgonya és az alma sínylette meg az idei aszályt

Agrárhírek
2025. július 30.
8
0

Megosztás:

Főleg a kukorica, a burgonya és az alma termésmennyiségére lehet hatással az idei aszály - hívta fel a figyelmet a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont.

Közleményükben hangsúlyozták: a központ kutatói szerint az aszályok nemcsak gyakoribbak lesznek, hanem hosszabb ideig is tartanak, és egyre nagyobb területeket érintenek majd. Rövid távon az aszály miatt elsősorban a mezőgazdasági termelés szenved kárt, súlyosan érintve a legfontosabb szántóföldi növénykultúrákat.

Hosszabb távon az ismétlődő, erős kiszáradás a talaj szervesanyag-tartalmának csökkenését, szerkezetromlást, a vízvisszatartó-képesség gyengülését okozza, ezzel rontja a talajok minőségét, ami a termőképesség csökkenéséhez vezet.

Az idei aszály különösen a kukoricát, a nagy vízigényű hüvelyeseket és a burgonyát érinti érzékenyen, de szinte minden szántóföldi és ültetvényes növénykultúrára hatással van, főleg ha a kritikus fejlődési fázisokban jelentkezik a csapadékhiány. A gyümölcsfákat a folyamatos vízhiány legyengíti, fogékonyabbá válnak a betegségekre, illetve a virágzás alatti aszály jelentős terméskiesést okozhat – ismertették.

A közlemény szerint az aszály hatásait számos technológiai megoldással lehet csökkenteni, a vízhiányt, illetve a hőstresszt jobban tűrő növényfajták nemesítésével, valamint a talaj szervesanyag-tartalmának és vízvisszatartó-képességének növelésével lehet ellensúlyozni az aszályos időszakok hatásait.

Magyarországon jelentősen növelni kell az öntözhető területek nagyságát, korszerűsíteni kell az elavult öntözőrendszereket és vízkivételi műveket átfogó vízgazdálkodási stratégia alapján.

A HUN-REN ATK kutatói szerint a mesterséges intelligencia hatékonyan segíthet az aszálykezelésben az erőforrások felhasználásának optimalizálásával és a növénynemesítés felgyorsításával.

Az AI-algoritmusok képesek meghatározni a mezőgazdasági területek optimális víz- és tápanyagigényét, javíthatják az öntözőrendszerek hatékonyságát és csökkenthetik a vegyszerhasználatot.

Emellett lényegesen lerövidíthetik az új, szárazságtűrő vagy különböző kórokozókkal szemben ellenállóbb növényfajták nemesítéséhez szükséges időt a rendelkezésre álló genetikai és környezeti információk elemzésével.

Forrás: MTI

Megosztás: