Főleg a kukorica, a burgonya és az alma sínylette meg az idei aszályt
- Agrárhírek
- 2025. július 30.
- 0
Főleg a kukorica, a burgonya és az alma termésmennyiségére lehet hatással az idei aszály - hívta fel a figyelmet a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont.
Közleményükben hangsúlyozták: a központ kutatói szerint az aszályok nemcsak gyakoribbak lesznek, hanem hosszabb ideig is tartanak, és egyre nagyobb területeket érintenek majd. Rövid távon az aszály miatt elsősorban a mezőgazdasági termelés szenved kárt, súlyosan érintve a legfontosabb szántóföldi növénykultúrákat.
Hosszabb távon az ismétlődő, erős kiszáradás a talaj szervesanyag-tartalmának csökkenését, szerkezetromlást, a vízvisszatartó-képesség gyengülését okozza, ezzel rontja a talajok minőségét, ami a termőképesség csökkenéséhez vezet.
Az idei aszály különösen a kukoricát, a nagy vízigényű hüvelyeseket és a burgonyát érinti érzékenyen, de szinte minden szántóföldi és ültetvényes növénykultúrára hatással van, főleg ha a kritikus fejlődési fázisokban jelentkezik a csapadékhiány. A gyümölcsfákat a folyamatos vízhiány legyengíti, fogékonyabbá válnak a betegségekre, illetve a virágzás alatti aszály jelentős terméskiesést okozhat – ismertették.
A közlemény szerint az aszály hatásait számos technológiai megoldással lehet csökkenteni, a vízhiányt, illetve a hőstresszt jobban tűrő növényfajták nemesítésével, valamint a talaj szervesanyag-tartalmának és vízvisszatartó-képességének növelésével lehet ellensúlyozni az aszályos időszakok hatásait.
Magyarországon jelentősen növelni kell az öntözhető területek nagyságát, korszerűsíteni kell az elavult öntözőrendszereket és vízkivételi műveket átfogó vízgazdálkodási stratégia alapján.
A HUN-REN ATK kutatói szerint a mesterséges intelligencia hatékonyan segíthet az aszálykezelésben az erőforrások felhasználásának optimalizálásával és a növénynemesítés felgyorsításával.
Az AI-algoritmusok képesek meghatározni a mezőgazdasági területek optimális víz- és tápanyagigényét, javíthatják az öntözőrendszerek hatékonyságát és csökkenthetik a vegyszerhasználatot.
Emellett lényegesen lerövidíthetik az új, szárazságtűrő vagy különböző kórokozókkal szemben ellenállóbb növényfajták nemesítéséhez szükséges időt a rendelkezésre álló genetikai és környezeti információk elemzésével.
Forrás: MTI
- Mi történik, ha ősszel sem érkezik elegendő csapadék? Komoly kihívások várhatnak a magyar mezőgazdaságra
- Paradicsom télire? Ezekkel a házi praktikákkal nem lehet melléfogni
- Így maradhat üde a kert a nyári hőségben: augusztusi teendők lépésről lépésre
- Aszály és energiaválság: kettős kihívás előtt a magyar mezőgazdaság
- Mely növények lehetnek a klímaváltozás nyertesei Magyarországon?
- Oázist teremtettek az aszály közepén – így biztosítják a vadállomány vízellátását
2026. augusztus 13.
Drónok és műholdak a mezőgazdaságban – hogyan figyelik a termést és az aszályt?
2026. augusztus 13.
Dió, mogyoró és mandula 2026 – hogyan alakult a termés?
2026. augusztus 12.
Talajmegújító gazdálkodás – egyre több gazda vált, de mit jelent a gyakorlatban?
2026. augusztus 12.
Hogyan változik a magyar mezőgazdaság 2030-ig?
2026. augusztus 11.
Mely növények lehetnek a klímaváltozás nyertesei Magyarországon?
2026. augusztus 11.