Hungarikum lett a déli harangszó és a csárdás

Tovább bővült a Hungarikumok Gyűjteménye a déli harangszóval és a csárdás tánccal, a Magyar Értéktárba pedig a csárdát vették fel - jelentette be közösségi oldalán Nagy István miniszter.
A testület döntése alapján a Hungarikumok Gyűjteményébe tartozó értékek száma az eddigi 92-ről 94-re emelkedett, a Magyar Értéktár pedig immár 155 elemet tartalmaz.
A hungarikumok a magyarság csúcsteljesítményeit jelölik. A helyi, települési, vármegyei, külhoni, tájegységi, ágazati értéktárakban, a Magyar Értéktárban és a Hungarikumok Gyűjteményében jól megfér egymás mellett az élelmiszer és a népművészeti hagyaték, a természeti, kulturális, épített környezeti érték egyaránt – hangsúlyozták a közleményben.
A bizottság hungarikumnak nyilvánította a déli harangszót, amely először magyarországi harcok győzelme érdekében szólította imára a keresztényeket 1456-ban, és a hálaadás jelképévé vált. A gyűjteménybe bekerült továbbá a csárdás tánc hagyománya, amely a legnépszerűbb és világszerte legismertebb hagyományos magyar tánc, és ma is élő közösségi gyakorlat, az UNESCO szellemi kulturális örökségként tartja nyilván – tájékoztatott az Agrárminisztérium.
- Megdőlni látszik, amit a szőlőről és a borról gondoltunk
- 13 ezer tonna volt a 2024/25. évi értékesített és saját felhasználásra szánt hazai vadhús mennyisége
- Vajon van-e esélye a magyar boroknak a német piacon?
- NAK-FruitVeB: nő az igény a csemegeszőlő iránt
- Miért fontosak az állati eredetű termékek, és milyen tévhitek keringenek velük kapcsolatban?
- Magyarország élen jár az agrárdigitalizációban
2025. szeptember 18.
Ezt nyújtják a hibrid sertésfajták: előnyök, hátrányok, gyakorlati szempontok
2025. szeptember 18.
Vajon mit vetnek a németek a repce helyett aszályban?
2025. szeptember 17.