Eltűnnek a pihenőhelyek, veszélybe kerülnek a vonuló madarak

• Agrárhírek, Növénytermesztés
• 2026. szeptember 16.
• 0

A vonuló madárfajok 45 százalékának csökken az állománya, miközben élőhelyeiket az éghajlatváltozás és más veszélyek is fenyegetik.

Az élőhelyek eltűnése, az intenzív mezőgazdaság, az éghajlatváltozás, az inváziós fajok terjedése és a túlzott vadászat egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy világszerte fogyatkozzanak a vonuló madarak állományai.

A BirdLife International a Nature Kenya társszervezésében megrendezett Global Flyways Summit találkozón mutatta be a State of the World’s Birds, A világ madarainak helyzete című jelentést. A négyévente megjelenő kiadvány most első alkalommal foglalkozik kifejezetten a vonuló madarakkal és az általuk használt vonulási útvonalakkal, amelyek alapvető fontosságúak a fajok fennmaradása szempontjából.

A csúcstalálkozón kormányok, tudósok, civil szervezetek, természetvédők és pénzintézetek képviselői írták alá a Nairobi Nyilatkozatot a vonulási útvonalakról. A résztvevők ezzel vállalták, hogy erősítik az országhatárokon átívelő együttműködést, és nagyobb erőfeszítéseket tesznek a vonuló madarak, valamint élőhelyeik védelméért.

Ezzel párhuzamosan a beruházási bankok 2021 óta több mint 6 milliárd dollár természetvédelmi támogatást mozgósítottak. A kezdeményezések azt jelzik, hogy egyre nagyobb figyelem irányul a vonulási útvonalak összehangolt, nemzetközi védelmére.

Riasztó számok a jelentésben

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a vizsgált vonuló madárfajok 45 százalékának csökken az állománya, és minden kilencedik vonuló madárfaj a kihalás veszélyének van kitéve.

A veszélyeztetett fajok között különösen nehéz helyzetben vannak a tengerekhez, erdőkhöz és part menti vizes élőhelyekhez kötődő madarak. A tengeri és partimadarak jelenleg a leginkább veszélyeztetett csoportok közé tartoznak.

A jelentés egy különösen szomorú példát is kiemel. A vékonycsőrű pólingot (Slender-billed Curlew) 2025-ben kihaltnak nyilvánították. Ez az első olyan, Eurázsiában és Afrikában élő madárfaj, amely az elmúlt évszázadokban végleg eltűnt a Földről. A faj utolsó hiteles megfigyelését 1995 februárjában egy marokkói lagúnánál rögzítették. Rajta kívül az elmúlt 150 évben további hat vonuló madárfaj kihalása is bizonyított vagy feltételezett.

A helyzetet ugyanakkor nem kizárólag természetes folyamatok alakítják. A jelentés szerint az állománycsökkenések mögött jól ismert, emberi tevékenységből fakadó tényezők állnak, köztük az inváziós fajok terjedése, az intenzív mezőgazdaságra való átállás, az éghajlatváltozás és a nem fenntartható, túlzott mértékű vadászat.

Egyetlen útvonal sem lehet erősebb a leggyengébb pontjánál

A vonuló madarak életében egy-egy terület önmagában kevés. Éves útjuk során több országon és gyakran több kontinensen haladnak keresztül, miközben költő-, pihenő- és telelőhelyek egész hálózatára támaszkodnak.

A vonulási útvonal ezért nem egyszerűen egy térképre rajzolt vonal. Kritikus jelentőségű területek és élőhelyek egymással összekapcsolódó hálózatáról van szó, amely különböző évszakokban biztosítja a madarak fennmaradásához szükséges feltételeket. Ha ennek akár egyetlen fontos eleme sérül vagy eltűnik, az az egész rendszerre hatással lehet.

Éppen ezért a mezőgazdasági, halászati és földhasználati gyakorlatok átalakítása akkor lehet igazán eredményes, ha nem csupán egyetlen területen történik meg, hanem egy teljes vonulási útvonalon természet- és madárbarátabbá válik a gazdálkodás.

Erre példa a dögkeselyű megmentését célzó nemzetközi összefogás. A több országot érintő, összehangolt intézkedéseknek köszönhetően sikerült megállítani a balkáni költőterületen élő állomány csökkenését.

„A vonuló madarak nagyszerű jelzőrendszerként szolgálnak számunkra, állományuk csökkenése arra hívja fel a figyelmet, hogy a nekünk, embereknek is alapvető életfeltételeket biztosító természet egyre nagyobb terhelésnek van kitéve. A tudomány ugyanakkor ugyanilyen egyértelműen bizonyítja: a természetvédelem működik. Összehangolt munkával fajok kihalását akadályozhatjuk meg, illetve elősegíthetjük a lecsökkent állományok újbóli növekedését. A megoldások már rendelkezésünkre állnak; már csak arra van szükség, hogy ezeket a módszereket a vonulási útvonalak teljes hosszában foganatosítsuk.” – nyilatkozott Dr. Stuart Butchart FRS, a BirdLife International vezető tudósa és A világ madarainak helyzete jelentés vezető szerkesztője

Nemzetközi összefogás a vonulási útvonalakért

A BirdLife International a problémára egy teljes vonulási útvonalakat átfogó megközelítést dolgozott ki. A Globális Vonulási Útvonal Program (Global Flyways Programme) célja a teljes útvonalak megőrzése és helyreállítása, ahelyett, hogy kizárólag egyes fajokra, területekre vagy országhatárokra összpontosítana.

Ehhez valamennyi érintett ország együttműködésére szükség van, hiszen más-más országokban találhatók a madarak költő-, telelő- és pihenőhelyei.

A Global Flyways Summit résztvevői által aláírt Nairobi Flyways Nyilatkozat éppen erre az együttműködésre helyezi a hangsúlyt. A dokumentum szerint a vonuló madarak országhatárokat és kontinenseket szelnek át, ezért védelmük is csak az érintett országok összehangolt fellépésével lehet eredményes.

„A vonuló madarakat nem érdekli, hol vannak az országhatárok. Egyszerre életterük Ázsia és Afrika vagy az Északi-sarkvidék és a trópusok. A Nairobi Flyways Nyilatkozat felismeri ennek a jelentőségét — azt, hogy nemzetközi együttműködésre és összehangolt munkára van szükség ahhoz, hogy biztonságban tudjuk vonuló madarainkat. Rendkívüli örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy a tudományos közösség, a természetvédelmi szervezetek és a pénzügyi szektor végre egy emberként fog össze mindennek a megvalósítása érdekében. Fontos fordulópont ez, amire már olyan régóta várunk.” – szólalt fel Ő Császári Fensége Takamado hercegnő, a BirdLife International tiszteletbeli elnöke.

Több milliárd dollár a természetvédelemre

A csúcstalálkozón a Világbank és regionális beruházási bankok magas rangú képviselői is részt vettek. Három multilaterális beruházási bank már beillesztette hitelezési keretrendszerébe a vonulási útvonalak élőhelyeinek védelmét, így a 2021 óta tett vállalások összértéke meghaladja a 6 milliárd dollárt.

Az Ázsiai Fejlesztési Bank a következő évtizedben 3 milliárd dollárt mozgósít a kelet-ázsiai és ausztráliai vonulási rendszer legalább 50 kiemelt jelentőségű vizes élőhelyének védelmére és helyreállítására. Ezek az ökoszisztémák csaknem 200 millió ember életében és megélhetésében is fontos szerepet játszanak.

Amerikában a Latin-Amerika és a Karib-térség Fejlesztési Bankja 2050-ig 3 és 5 milliárd dollár közötti összeget mozgósít több mint 30 szárazföldi és tengeri élőhely védelmére.

A Világbank és a BirdLife International több milliárd dollárt mozgósít Afrikában, Európában és Ázsiában is olyan, vonulási útvonalak mentén található élőhelyek védelmére, amelyek több mint kétmilliárd vonuló madár számára létfontosságúak.

A közösségi kezdeményezések is egyre nagyobb szerepet kapnak. 2026 júniusában a Globális Környezetvédelmi Alap (Global Environment Facility, GEF) jóváhagyta a Global Flyways Grant Mechanism támogatási mechanizmust, amely 8,97 millió dollár közvetlen támogatást és 107 millió dollár társfinanszírozást biztosít kilencmillió hektárnyi vizes élőhely megőrzésére és helyreállítására. A program a vonuló madarak mellett becslések szerint 330 ezer embernek is segítséget jelent.

„A Global Flyways Summit büszke társházigazdájaként a Nature Kenya megtiszteltetésnek tartja, hogy afrikai nézőpontokat képviselhet a találkozón. Az Európában, Ázsiában és az Északi-sarkvidéken költő madarak a mi vizes élőhelyeinktől, gyepterületeinktől és erdeinktől függenek. A Nairobi Nyilatkozat és a pénzügyi kötelezettségvállalások elismerik, hogy az afrikai nemzetek nem csupán érintettek: a megoldás a mi kezünkben van.” (Dr. Paul Matiku, ügyvezető igazgató, Nature Kenya)

„A State of the World’s Birds jelentés egyértelmű: riasztó ütemben fogyatkoznak vonuló madaraink. A mai Nairobi Nyilatkozat azonban egyértelműen azt mutatja, hogy fordulóponthoz érkeztünk. Mindannyiunknak részt kell vállalnunk ebben az ügyben: a kormányoknak, a vállalkozásoknak és a civil szférának egyaránt. A beruházási bankok felnőttek a feladathoz, a BirdLife Partnerség készen áll a cselekvésre. De másokra is szükség van, hogy megállítsuk a madarak állományának fogyatkozását és megmenthessük a vonulás páratlan jelenségét.” (Martin Harper, vezérigazgató, BirdLife International)

Miért éppen a madarak jelzik a bajt?

A madarak kiváló indikátorfajok, vagyis állományuk változása fontos információt adhat a környezet állapotáról. Minden kontinensen és szinte valamennyi élőhelyen megtalálhatók, ráadásul a világ egyik legintenzívebben kutatott élőlénycsoportját alkotják.

Gyorsan reagálnak a környezeti változásokra, ezért állományuk alakulása gyakran más vadon élő állatok helyzetére is utalhat. A vonuló fajok esetében ez különösen összetett kérdés, hiszen egy év alatt több különböző élőhelytípusban is számos veszéllyel találkoznak.

Költőterületükön, a vonulás során és a telelőhelyeken egyaránt szükségük van megfelelő táplálékra, biztonságos élőhelyekre és pihenőhelyekre. Ha ezek közül több is eltűnik vagy leromlik, annak következményei az egész vonulási útvonalon végiggyűrűzhetnek.

A jelentés ugyanakkor arra is rámutat, hogy a természetvédelmi intézkedések képesek megállítani, sőt megfordítani egyes állományok csökkenését. A vonuló madarak jövője ezért nemcsak azon múlik, hogy mi történik egy-egy országban, hanem azon is, hogy az érintett államok és szervezetek képesek-e együtt gondolkodni a teljes útvonalakról.

Forrás: agroinform.hu