Gyümölcsfák őszi lemosó permetezése – mikor van rá valóban szükség?

• Jó hírek, Növénytermesztés
• 2026. szeptember 22.
• 0

A betakarítás után lassan elcsendesedik a gyümölcsös, de a növényvédelmi szezon még nem feltétlenül ért véget.

A fák kérgén, ágvilláiban, rügyein és a lehulló lombon számos kórokozó és kártevő készülhet az áttelelésre. Az őszi lemosó permetezéssel ezek mennyisége csökkenthető, de vajon minden fát automatikusan permetezni kell?

Mikor és miért lehet szükség lemosó permetezésre?

A lemosó permetezés célja eltér a vegetációs időszakban végzett kezelésekétől. Ilyenkor nagy permetlémennyiséggel igyekszünk alaposan befedni a törzset, az ágakat és a vesszőket, hogy gyérítsük a fás részeken, kéregrepedésekben vagy más védett helyeken áttelelő károsítókat. A Nébih az őszi kezelés optimális időpontjaként a 60–80 százalékos lombhullás időszakát jelöli meg. A másik klasszikus lemosó kezelés tél végén, illetve kora tavasszal, még a rügypattanás előtt végezhető.

Nem véletlenül fontos a lombhullás. Amikor a levelek nagy része már eltűnt, a permetlé sokkal könnyebben eléri a fás részeket és azok apró repedéseit. Ugyanakkor nem érdemes pusztán a naptár alapján permetezni. Sokkal fontosabb kérdés, milyen növényvédelmi problémákkal találkoztunk az adott évben. Ha például az almán vagy körtén rendszeresen jelentkeztek gombás betegségek, az őszibaracknál levélfodrosodás okozott problémát, a csonthéjasokon moníliás fertőzés jelent meg, vagy jelentős kártevő-fertőzöttséget tapasztaltunk, nagyobb jelentősége lehet a lemosó kezelésnek. A kezelés többek között egyes gombás és baktériumos betegségek fertőzési forrásainak visszaszorításában, valamint bizonyos atkák és rovarok áttelelő alakjainak gyérítésében játszhat szerepet.

Ha viszont a fa egészséges volt, és sem kártevők, sem betegségek nem okoztak érdemi problémát, a kezelés szükségességét érdemes az adott fa állapotához és a korábbi fertőzésekhez igazítani.

Permetezés előtt tegyük rendbe a fákat

A permetező elővétele előtt járjuk körbe a fákat. A beteg, sérült vagy elhalt növényi részek eltávolítása önmagában is sokat jelenthet. Különösen fontos leszedni a fán maradt, összeaszalódott úgynevezett gyümölcsmúmiákat. Ezek különösen a csonthéjasoknál lehetnek fertőzési források a következő szezonban. A beteg lomb összegyűjtéséről és kezeléséről sem érdemes megfeledkezni. Vagyis a permetezés nem helyettesíti a kert megfelelő higiéniáját.

A lemosó permetezéshez különböző hatóanyagú készítmények állnak rendelkezésre. A réztartalmú készítményeket több gombás és baktériumos kórokozó ellen alkalmazzák, a kéntartalmúak többek között a lisztharmatgombák ellen használhatók, míg az olajtartalmú készítmények egyes áttelelő kártevők gyérítésében játszanak szerepet. A megfelelő készítményt tehát nem a megszokás, hanem az adott növény és a kezelni kívánt probléma alapján kell kiválasztani. Mindig az adott kultúrában engedélyezett növényvédő szert szabad használni, pontosan betartva a címkén szereplő előírásokat.

Az időjárás és a megfelelő időzítés is számít

Lemosó permetezést nem érdemes esőben vagy erős szélben végezni. Száraz, fagymentes és lehetőleg szélcsendes időt válasszunk, hogy a permetlé megfelelően megtapadhasson a növényen, és csökkenjen az elsodródás veszélye. Az őszi kezelésnél érdemes megvárni, amíg a lomb jelentős része lehullik, ugyanakkor nem célszerű a komoly fagyokig halogatni.

A lemosó permetezés egyik legnagyobb előnye, hogy már a következő vegetációs időszak előtt csökkentheti bizonyos károsítók kiinduló mennyiségét. Ettől azonban tavasszal még nem tehetjük el a permetezőt. A Nébih is hangsúlyozza, hogy a lemosó kezelés nem helyettesíti az év közbeni növényápolást és az indokolt növényvédelmi beavatkozásokat.

Érdemes tehát úgy tekinteni rá, mint a következő évi növényvédelem egyik első lépésére: felmérjük, milyen problémáink voltak, rendbe tesszük a fákat, és ahol indokolt, megfelelő lemosó kezeléssel csökkentjük az áttelelő károsítók mennyiségét.