Január 1-től megújul a termelők védelme

Megosztás:

Év elejétől újabb, a tisztességes üzleti kapcsolatokat elősegítő szabályok javítják a kisgazdaságok és a termelők pozícióját a felvásárlókkal szemben.

A termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően ugyanis gyorsabban juthatnak majd árujuk ellenértékéhez a gazdálkodók az eddigiekhez képest – közölte az Agrárminisztérium (AM).

A közleményben kiemelték: az Országgyűlés által tavaly elfogadott törvénycsomagnak köszönhetően január 1-jétől szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések is a gazdálkodók felé, illetve bizonyos esetekben a termelőket ki nem fizető felvásárlók többé nem foglalkozhatnak felvásárlással.

Az Agrárminisztérium szándéka az, hogy egyértelmű és a termelők pozícióját védő szabályok között működjenek a felvásárlási folyamatok – hangsúlyozták.

A tájékoztatás szerint a törvénycsomag fontos összetevői a termelés és a teljesítés során megfogalmazódó kockázatok egymás közötti megosztását tartalmazó rendelkezések. Ezek tavaly július 1. óta kötelező elemei a sertés, baromfi és zöldség-gyümölcs ágazatban a termelők és a tőlük terményt, élőállatot felvásárló vállalkozások közötti szerződéseknek.

Fél év türelmi idő után, január 1-jét követően az e tekintetben nem megfelelő dokumentumokat alkalmazó felvásárló vállalkozások szintén szankcionálhatók – emelték ki. Hozzátették: a termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati szakmaközi szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében.

A közleményben jelezték: életbe lép egy új, termeltetői együttműködésnek nevezett jogintézményre vonatkozó szabály is, amely a termeltető és termelő kölcsönös gazdasági érdekein alapuló, önkéntesen választható együttműködési forma.

Termeltető lehet élelmiszerfeldolgozó, a mezőgazdaság és élelmiszeripar területén működő nagykereskedelmi vállalkozás, továbbá állattenyésztésben a bérhízlalást végeztető mezőgazdasági termelő is. A termelő és termeltető között ebben az együttműködési formában termeltetői szerződés jön létre, amely az érintett termékek termeléséhez, előállításához kapcsolódó szolgáltatások – amely állattenyésztésben az állatok tenyésztését, hízlalását jelenti – nyújtására vonatkozó kölcsönös kötelezettségeket tartalmazza – ismertették.

Közölték, a 30 napos fizetési határidő a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek ellenértékének kifizetésére már 2012 óta hatályos előírás, azonban ennek megszegése 2025 elejétől már közigazgatási bírsággal is jár, nem csak bírósághoz fordulhatnak a termelők.

A vevő az áru átvételétől számított 30 napon belül kell, hogy kifizesse a termék árát a termelő részére, ennek természetesen előfeltétele a termelő által helyesen kiállított számla, amit a feldolgozónak, felvásárlónak, illetve a forgalmazónak a termék átvételét követően tizenöt napon belül át kell adni.

Ha a helyesen kiállított számlát az átvételt követő tizenöt napon túl bocsátja a termelő a vevője rendelkezésére, akkor a termék ellenértékét a helyesen kiállított számla kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell rendezni felé – írták.

Az Agrárminisztérium várakozásai szerint ezek a szabályok mielőbb beépülnek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba, és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtenek abban.

A termelővédelmi csomagról készült részletes szakmai tájékoztató megtalálható az agrártárca tematikus honlapján, a kap.gov.hu oldalon – áll a közleményben.

Megosztás:
Előző cikk Egyre több fiatal választja az agrárszakmát, és ez a vidéknek is nagy erő Következő cikk Az erdészeti programokkal egyre közelebb kerülünk a klímavédelmi célok eléréséhez

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük