Megsül a paprika, lehullik a gyümölcs: ilyen károkat okozott az idei aszály

Megosztás:

Az idei aszály nemcsak a termés mennyiségét csökkentette, hanem a zöldségek és gyümölcsök minőségét is komolyan rontotta.

A tartós hőség és a csapadékhiány miatt paprika égett meg, a zeller levelei károsodtak, a gyümölcsök egy része pedig még a teljes érés előtt lehullott. A szakemberek szerint egyre sürgetőbbé válik, hogy a magyar mezőgazdaság alkalmazkodjon a szárazabbá váló éghajlathoz.

A hőség nemcsak a termést, hanem a minőségét is tönkreteszi

2026-ban a hosszú, csapadékmentes időszakokat több alkalommal is 40 Celsius-fok körüli hőmérséklet kísérte. A szélsőséges időjárás a szántóföldi növényeket, a kertészeteket és a konyhakerteket egyaránt megviselte. Horváth Boldizsár környezetgazdálkodási agrármérnök szerint a hatások már a terméseken is egyértelműen láthatók.

A paprika termése a rendkívüli hőségben szó szerint megéghetett, a zeller levelei károsodtak, a fehérrépa fejlődése lelassult, a kukorica pedig még öntözött körülmények között sem tudott zavartalanul fejlődni. Az extrém meleg közben a növények fotoszintézise is visszaesik: a párologtatás mérséklése érdekében bezárják a gázcserenyílásaikat, ezzel azonban a szén-dioxid felvétele és végső soron a növekedés is lassul.

Ennek következtében kisebb, szabálytalanabb vagy sérült termések alakulhatnak ki. Ez nemcsak biológiai, hanem komoly gazdasági probléma is, hiszen a kereskedelemben továbbra is az egységes méretű, hibátlan külsejű zöldségeket és gyümölcsöket részesítik előnyben. Az aszály miatt azonban egyre nagyobb arányban keletkezhet olyan termés, amely nem felel meg az első osztály követelményeinek.

A probléma különösen látványos a gyümölcsösökben. A víz- és hőstressz hatására a növények sok esetben igyekeznek felgyorsítani a termés érését, hogy legalább a szaporodáshoz szükséges magok fejlődése biztosított legyen. Ez az úgynevezett kényszerérés azonban rendszerint kisebb, fakóbb és kevésbé ízletes gyümölcsökkel jár. A rövidebb érési idő miatt kevesebb cukor és aromaanyag halmozódhat fel, miközben a cukor és a savak aránya is megváltozik.

Ráadásul sok gyümölcs még azelőtt lehullhat a fáról, hogy teljesen beérett volna. Az alma esetében például a kisebb méret miatt csökkenhet az első osztályú termés aránya, ami közvetlenül visszaveti a gazdák bevételét. A kényszerérés ráadásul a tárolhatóságot is ronthatja: a gyümölcsök gyorsabban puhulhatnak, így rövidebb ideig maradnak jó minőségűek.

Akkor is lehet kalciumhiány, ha van kalcium a talajban

A szárazság kevésbé feltűnő, de jelentős következménye a tápanyagfelvétel zavara. A növények a kalciumot elsősorban a víz áramlásával juttatják el a fejlődő részekhez. Hiába áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű kalcium a talajban, ha a növény a vízhiány miatt nem képes azt felvenni és elszállítani a terméshez.

Ennek egyik ismert tünete lehet a paprika és a paradicsom csúcsrothadása. A kalciumhiány a sejtfalak állapotát is ronthatja, így a termések kevésbé lesznek szilárdak és rosszabbul tárolhatók. A szárazság emellett a kálium felvételét is kedvezőtlenül befolyásolhatja, holott ennek az elemnek fontos szerepe van a növény vízháztartásának szabályozásában és a szárazsággal szembeni ellenálló képességben.

A tapasztalatok ezért azt mutatják, hogy az aszály hatása jóval összetettebb annál, mint hogy egyszerűen kevesebb termés kerül a betakarítógépekbe vagy a piacokra. A termés mérete, íze, beltartalma, eltarthatósága és értékesíthetősége is sérülhet.

Nem lehet tovább halogatni az alkalmazkodást

A problémára hosszú távon nem elegendő az adott év kárait enyhíteni. A magyar mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell a megváltozott vízháztartási viszonyokhoz. Horváth Boldizsár szerint ebben alapvető szerepe lehet a talaj vízmegtartó képességének javításának, a talaj minél kevésbé intenzív bolygatásának, a felszín takarásának és a csapadék helyben tartásának. Fontos emellett a korszerű, víztakarékos öntözés és a változatosabb vetésszerkezet is.

Az Alföld egyes részein ennél is nagyobb változásra lehet szükség. Egy friss kutatás szerint közel egymillió hektáron lenne indokolt a tájhasználat átalakítása és a vízvisszatartás erősítése. Egyes területeken a hagyományos szántóföldi művelés helyett olyan megoldások kerülhetnének előtérbe, amelyek jobban összeegyeztethetők a víz jelenlétével, például vizes élőhelyek vagy más, alkalmazkodó tájhasználati formák.

A növénytermesztésben közben egyre nagyobb szerepet kaphatnak a szárazságot jobban tűrő, illetve rövidebb tenyészidejű kultúrák. A szántóföldeken például a csicseriborsó, a köles, a homoki bab vagy a borsó jelenthet alternatívát. A borsó egyik előnye, hogy korán vethető és viszonylag korán betakarítható, így fejlődésének jelentős része még a legforróbb nyári időszak előtt lezajolhat.

A konyhakertekben is érdemes lehet új növényekkel kísérletezni, például édesburgonyával, mángolddal, padlizsánnal vagy okrával. A növényfajok cseréje azonban önmagában nem oldja meg a problémát. Legalább ilyen fontos az esővíz összegyűjtése és felhasználása, az árnyékolás, a talajtakarás, valamint a termesztett növények sokféleségének növelése.

Az idei év egyik fontos tanulsága, hogy az aszály már nem egyszerűen hozamkiesést jelent. Egyre gyakrabban előfordulhat, hogy ugyan megterem a zöldség vagy a gyümölcs, de a termés kisebb része lesz olyan minőségű, amelyet a piac első osztályú áruként elfogad. A mezőgazdaság számára ezért az alkalmazkodás már nem távoli kérdés, hanem a következő évek egyik legfontosabb feladata.

Forrás: Agroinform

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük