Karácsony ünnepe
Minden évben december 25-én ünnepli a keresztény világ Jézus születését. A szimbolikus esemény ugyanakkor nem mindig esett ilyen téli időpontra – a legkorábbi, 243-ból származó adat szerint például a Kr.u. 3. században még márciusban tartották a karácsonyt.
A téli és a tavaszi napfordulóhoz valamennyi kultúra a fény és a sötétség, valamint az élet és a halál kettősségét társította. Nem volt ez másképp az ókori Rómában sem, ahol a népszerű napistent, Mithrászt ünnepelték az év leghosszabb éjszakáján. A kereszténység terjedésével azonban az ünnep fokozatosan veszített jelentőségéből, míg végül a niceai zsinaton kimondták: december 25-én kell Jézus születését ünnepelniük a keresztényeknek.
Jézus születésének ünnepe
A kereszténység hajnalán sokáig egyáltalán nem ünnepelték a karácsonyt, teológiai szempontból ugyanis nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a feltámadást hirdető húsvétnak. Sőt, sokan (például Órigenész) kifejezetten tiltakoztak az ellen, hogy Jézus születéséről bármilyen formában megemlékezzenek a hívek. Az ellenállás ellenére szép lassan mégis begyűrűzött a karácsony a liturgiába, amelyet ekkor még többnyire a tavaszi napéjegyenlőség idején tartottak. Különböző régiókban azonban lassan a téli napfordulóhoz kapcsolták a karácsonyt, ami hosszabb távon hitbeli konfliktusokat eredményezett.
A helyzetet végül a niceai zsinaton rendezték, ahol a decemberi időpontot tették meg a születéstörténet ünnepnapjának. Nagy Konstantin császár ezzel nem csupán egy teológiai vitát, hanem egy pogány eredetű ünnep helyzetét is rendezte: az ekkor tartott Sol Invictus (A legyőzhetetlen Nap) napot ezzel a lépéssel keresztény tartalommal töltötte fel.
Az első mai értelemben vett karácsonyt a források szerint 336. december 25-én ünnepelték meg először a hívek, és habár számos egyház nem értett egyet a zsinat által meghatározott időponttal (az örmények például a mai napig máskor tartják a karácsonyt), a többség elfogadta a döntést – ezzel jogalapot adva napjaink emberének arra, hogy minden év telén díszbe öltöztesse házát.
Forrás: Múlt-kor
- Mi történik, ha ősszel sem érkezik elegendő csapadék? Komoly kihívások várhatnak a magyar mezőgazdaságra
- Paradicsom télire? Ezekkel a házi praktikákkal nem lehet melléfogni
- Megőrizheti vezető szerepét Magyarország a csemegekukorica-termesztésben?
- A méhek és lepkék is áldozatul eshetnek a kémiai szúnyoggyérítésnek
- Így maradhat üde a kert a nyári hőségben: augusztusi teendők lépésről lépésre
- Aszály és energiaválság: kettős kihívás előtt a magyar mezőgazdaság
2026. augusztus 12.
Talajmegújító gazdálkodás – egyre több gazda vált, de mit jelent a gyakorlatban?
2026. augusztus 12.
Hogyan változik a magyar mezőgazdaság 2030-ig?
2026. augusztus 11.
Mely növények lehetnek a klímaváltozás nyertesei Magyarországon?
2026. augusztus 11.
Afrikai sertéspestist igazoltak egy somogyi sertéstelepen
2026. augusztus 10.
A hőség után a WWF figyelmeztet: nem maradhat minden a régiben
2026. augusztus 10.