Karácsony ünnepe
Minden évben december 25-én ünnepli a keresztény világ Jézus születését. A szimbolikus esemény ugyanakkor nem mindig esett ilyen téli időpontra – a legkorábbi, 243-ból származó adat szerint például a Kr.u. 3. században még márciusban tartották a karácsonyt.
A téli és a tavaszi napfordulóhoz valamennyi kultúra a fény és a sötétség, valamint az élet és a halál kettősségét társította. Nem volt ez másképp az ókori Rómában sem, ahol a népszerű napistent, Mithrászt ünnepelték az év leghosszabb éjszakáján. A kereszténység terjedésével azonban az ünnep fokozatosan veszített jelentőségéből, míg végül a niceai zsinaton kimondták: december 25-én kell Jézus születését ünnepelniük a keresztényeknek.
Jézus születésének ünnepe
A kereszténység hajnalán sokáig egyáltalán nem ünnepelték a karácsonyt, teológiai szempontból ugyanis nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a feltámadást hirdető húsvétnak. Sőt, sokan (például Órigenész) kifejezetten tiltakoztak az ellen, hogy Jézus születéséről bármilyen formában megemlékezzenek a hívek. Az ellenállás ellenére szép lassan mégis begyűrűzött a karácsony a liturgiába, amelyet ekkor még többnyire a tavaszi napéjegyenlőség idején tartottak. Különböző régiókban azonban lassan a téli napfordulóhoz kapcsolták a karácsonyt, ami hosszabb távon hitbeli konfliktusokat eredményezett.
A helyzetet végül a niceai zsinaton rendezték, ahol a decemberi időpontot tették meg a születéstörténet ünnepnapjának. Nagy Konstantin császár ezzel nem csupán egy teológiai vitát, hanem egy pogány eredetű ünnep helyzetét is rendezte: az ekkor tartott Sol Invictus (A legyőzhetetlen Nap) napot ezzel a lépéssel keresztény tartalommal töltötte fel.
Az első mai értelemben vett karácsonyt a források szerint 336. december 25-én ünnepelték meg először a hívek, és habár számos egyház nem értett egyet a zsinat által meghatározott időponttal (az örmények például a mai napig máskor tartják a karácsonyt), a többség elfogadta a döntést – ezzel jogalapot adva napjaink emberének arra, hogy minden év telén díszbe öltöztesse házát.
Forrás: Múlt-kor
- Gyümölcsfák metszése januárban
- Föld alatti illatok nyomában – Gyökerek, fűszerek és ősi aromák
- Hóban és fagyban is biztonságban: a Gondosóra segít
- Új pályázattal segíti a tejágazat szereplőit az agrártárca
- Áldás a földnek: miért jó most a hó és a kemény hideg?
- Nagyobb sebességre kapcsol a magyar vidék: 2026-ban is folytatódik a fejlesztés
2026. január 12.
Nyest elleni védekezés januárban
2026. január 12.
Célzott támogatásokkal erősíti a kormány a magyar borágazatot
2026. január 12.
Járványügyi zárlat több sertéstelepen
2026. január 11.
Áldás a földnek: miért jó most a hó és a kemény hideg?
2026. január 11.
Víz a tájban, élet a földeken – új támogatás indul a gazdáknak
2026. január 11.