Komoly veszély fenyegeti a magyar szőlőket, új program segíthet

• Agrárhírek, Növénytermesztés
• 2026. augusztus 19.
• 0

Új program készült a szőlő aranyszínű sárgaságának visszaszorítására. A kutatók szerint ezzel lassítható lehet a fertőzés terjedése.

Nincs gyógymód az aranyszínű sárgaságra, mégis van esély arra, hogy a járvány terjedése jelentősen lelassuljon. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat három kutatóintézete olyan szakmai programot állított össze, amely gyorsabb diagnosztikával, korszerű megfigyelési rendszerekkel és környezetkímélőbb védekezési módszerekkel segítheti a magyar szőlőültetvények védelmét.

Már szinte az egész országban jelen van

Az aranyszínű sárgaság nevű szőlőbetegséget 2013-ban azonosították először Magyarországon. Azóta a fertőzés gyors ütemben terjedt, és mára a 22 hazai borvidékből már 21-ben kimutatták.

A szakemberek szerint a betegség teljes felszámolása már nem reális cél, ezért most a fertőzés terjedésének lassítására, a gazdasági károk mérséklésére és a fenntartható szőlőtermesztés feltételeinek megőrzésére helyezik a hangsúlyt.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a program nem váltja ki a hatósági intézkedéseket, hanem azok hatékonyságát növelheti pontosabb, célzottabb és hosszú távon fenntartható megoldásokkal.

Egyre több szőlőtőkét kell kivágni

A betegség egyik legnagyobb problémája, hogy jelenleg nincs rá hatékony gyógymód. Ha egy tőke megfertőződik, azt el kell távolítani, hogy csökkentsék a fertőzés továbbterjedésének esélyét.

A számok is jól mutatják a helyzet súlyosságát. 2024-ben országosan mintegy 47 ezer beteg szőlőtőkét vágtak ki, míg 2025-ben már közel 300 ezer növényt kellett megsemmisíteni. Ez 60-85 hektárnyi ültetvény elvesztését, valamint több tízmillió forintos közvetlen terméskiesést jelentett.

Pedig a szőlőtermesztés továbbra is fontos ágazata a magyar mezőgazdaságnak. 2024-ben több mint 58 ezer hektárról takarítottak be szőlőt, a szőlő és a bor együttes kibocsátási értéke pedig megközelítette a 90 milliárd forintot.

Amerikából érkezett a veszély

A betegséget Amerikából behurcolt kabócafajok terjesztik, amelyek a fertőzött növényekről az egészséges szőlőtőkékre is továbbvihetik a kórokozót.

A kutatók szerint ekkora pusztítást utoljára a filoxéravész okozott, amely az 1800-as évek végén súlyos károkat okozott a magyar szőlőültetvényekben.

Éppen ezért dolgozták ki azt az új szakmai programot, amely gyorsabb diagnosztikát, korszerű monitoringrendszereket, járványügyi modellezést és kisebb környezetterhelésű védekezési módszereket foglal magában. A szakemberek szerint megfelelő finanszírozás mellett akár egy-két éven belül kézzelfogható eredmények is születhetnek.

A cél már nem a fertőzés teljes eltüntetése, hanem a magyar szőlőültetvények hosszú távú védelme, valamint az, hogy a gazdálkodók minél kisebb veszteséggel tudjanak alkalmazkodni az egyre komolyabb növény-egészségügyi kihívásokhoz.

Forrás: MTI