Aszály sújtotta Tokaj-Hegyalját, mégis biztatóak az idei borok

• Agrárhírek, Jó hírek, Növénytermesztés
• 2026. október 1.
• 0

A szárazság miatt korábban kezdődött a szüret Tokaj-Hegyalján. Bár jelentős a terméskiesés, a borászok jó minőségű borokra számítanak.

A szokásosnál hamarabb indult a szüret Tokaj-Hegyalján, miután a meleg, csapadékszegény időjárás felgyorsította a szőlő érését. A szárazság azonban komoly nyomot hagyott az ültetvényeken: egyes területeken jelentős terméskiesést szenvedtek el a gazdák, miközben máshol a korábbi évekhez hasonló mennyiséget tudtak betakarítani. A már elkészült borok minősége biztató, az idei aszútermésről viszont egyelőre korai lenne biztosat mondani.

Korábban kellett leszedni a szőlőt

A borvidéken uralkodó időjárás az egész idei szüreti időszakot meghatározta. Molnár Péter, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke szerint a magas hőösszeg miatt a szőlő a megszokottnál gyorsabban érett be. Emiatt a szüret is előrébb került a korábbi évek átlagához képest, a száraz borokhoz szükséges alapanyag jelentős részét pedig már be is takarították.

A következő időszak elsősorban az édes borok alapanyagáról szólhat. A termelők egy része még a tőkén hagyja a szőlőt, bízva abban, hogy a fürtök tovább érnek, és az időjárás is kedvezően alakul. A megfelelő körülmények között ugyanis megindulhatnak azok a töppedési és botritiszes folyamatok, amelyek az aszú készítéséhez szükségesek. Hogy végül mekkora lesz az aszútermés, azt a következő hetek időjárása döntheti el.

Az idei év csapadékviszonyai nem kedveztek a borvidéknek. Molnár Péter tájékoztatása szerint egész évben mindössze 180-200 milliméter eső hullott, ami különösen kevés. A szőlő mélyre nyúló gyökérzete ugyanakkor segíthetett átvészelni a száraz időszakot, hiszen a növény a talaj mélyebb rétegeiben tárolt nedvességhez is hozzáférhet.

A különböző ültetvények között mégis jelentős eltérések alakultak ki. A dűlők fekvése, talajának adottságai és vízmegtartó képessége egyaránt befolyásolta, hogy mennyire viselte meg a szőlőt a csapadékhiány. Az idősebb tőkék jellemzően jobban bírták a szárazságot, míg a fiatalabb ültetvények érzékenyebben reagáltak a vízhiányra.

A fajták között is különbség mutatkozott. A furmint ellenállóbbnak bizonyult, a hárslevelűt pedig általában olyan területekre telepítik, ahol kedvezőbb a vízellátottság. A termés mennyisége így még egy borvidéken belül is szélsőségesen változott: egyes dűlőkben jelentős veszteséget szenvedtek el, máshol viszont sikerült megőrizni a korábbi évek termésmennyiségét.

A mennyiségi nehézségek ellenére Molnár Péter az eddig elkészült borok alapján bizakodó. A tapasztalt ízek és harmóniák alapján úgy látja, az idei évjáratból kifejezetten szép borok kerülhetnek a palackokba.

A szárazság a borok jellegére is hatással lehet

A Grand Tokaj Zrt. ültetvényein szintén érezhető volt az időjárás hatása. Götz István vezérigazgató elmondása szerint a rendkívül meleg és száraz nyár miatt náluk is korábban kellett megkezdeni a betakarítást. A szőlő felvásárlását a készülő borok típusához igazítják, ezért az egyes kategóriákhoz szükséges alapanyagokat eltérő időpontokban veszik át.

A társaság saját, mintegy 70 hektáros ültetvényén elsősorban prémium borok készítéséhez termel szőlőt. Ezeken a területeken arra törekednek, hogy a fürtök a lehető leghosszabb ideig a tőkén maradjanak. A termőhelyek közötti különbségek azonban itt is jól láthatók voltak. A déli és délnyugati fekvésű dűlőkben helyenként különösen apró bogyók fejlődtek, míg más tájolású területeken kedvezőbb körülmények között érhetett a szőlő.

A Grand Tokaj az idei szezonban 440 hektárnyi terület 390 termelőjével kötött szerződést. A vállalat a borvidék mind a 27 településéről vásárol fel szőlőt, így a különböző termőhelyek tapasztalatai is megjelennek a felvásárlás során.

Az édes borokhoz szükséges alapanyag betakarítása még tart, a borászat a magasabb mustfokú szőlőre vár. Az aszú szempontjából azonban egyelőre nem kedvezőek a kilátások. Götz István szerint nem alakult ki olyan mértékű botritiszesedés, amely jelentős aszútermést ígérne. Az idei borok között ezért várhatóan a könnyedebb, üde, friss gyümölcsös száraz és félédes változatok kaphatnak nagyobb szerepet.

Egyes területeken a termés fele is elveszett

A tarcali Majoros Birtok esetében különösen nagy veszteséget okozott az elhúzódó száraz időszak. Majoros László borász szerint az év első hónapjai még kedvezően alakultak, májustól azonban olyan csapadékhiányos időszak következett, amely egészen a szüretig kitartott.

A tarcali és a Tokaj környéki löszös területeken különösen súlyosan jelentkezett a vízhiány. A kötöttebb talajú, jobb vízmegtartó képességű, északabbra fekvő ültetvények viszont kevésbé károsodtak. Az idősebb tőkék szintén jobban átvészelték a kedvezőtlen időjárást.

Majoros László saját, mintegy 4,5 hektáros területén a korábbi évek termésének mindössze 40-50 százalékát tudta betakarítani. A jelentős kiesés ellenére a szőlő minőségével elégedett: a borász szép aromákról, jó egyensúlyról és megfelelően zajló erjedésről számolt be. Késői szüretelésű bor idén is készül, különleges tételhez azonban nem állt rendelkezésre elegendő alapanyag.

A terméskiesés tehát nem jelentette azt, hogy a borászoknak a minőségről is le kellett volna mondaniuk. A tapasztalatok szerint a szőlőből jó borok készülhetnek, a mennyiségi veszteség azonban egyes gazdaságok számára komoly nehézséget jelenthet.

A következő évjárat is az időjáráson múlik

Az idei szüret tapasztalatai ismét ráirányították a figyelmet arra, hogy a Tokaji borvidéknek egyre inkább alkalmazkodnia kell az időjárási szélsőségekhez. Majoros László szerint a hosszan tartó csapadékhiány miatt már a következő évjárat szempontjából is fontos, hogy mennyi eső érkezik ősszel és télen.

Molnár Péter úgy látja, hogy a borvidék hosszú távú fenntarthatóságához a szőlőtermesztési módszereket is hozzá kell igazítani a megváltozott körülményekhez. Ez a talajművelést és a növények lombozatának kezelését egyaránt érinti.

A korábbi gyakorlat szerint a fürtök minél jobb napfényellátása érdekében a termelők erőteljesen eltávolították a leveleket a fürtzónából. A magasabb hőmérséklet és az erősebb UV-sugárzás miatt azonban ma már körültekintőbben végzik ezt a munkát. A lombozat egy részét meghagyják, hogy árnyékot adjon a fürtöknek, és ezzel kedvezőbb mikroklímát alakítsanak ki a szőlő körül.

Az idei évjárat így egyszerre hozott komoly mennyiségi veszteségeket és biztató minőségi eredményeket. Hogy a következő hetekben az aszúhoz szükséges folyamatok is megfelelően alakulnak-e, azt még az időjárás dönti el.

Forrás: MTI