Még több hó és fagy kellene a földeknek

• Agrárhírek
• 2026. január 20.
• 0

A több napos havazás és a tartós mínuszok kedveznek a szántóföldi növénytermesztés feltételeinek, viszont az éghajlatváltozás miatt ez a most lehullott mennyiség nem hoz valódi lényeges változást. A gazdák pozitív hozzáállását mutatja, hogy sokan bíznak abban, hogy a növénytermesztés jobb évet zár az elmúlt évekhez képest. Tavaly például a Mezőségben egész évben 440 milliméter csapadék esett és az is meglehetősen egyenetlenül. Magyarország egyik legjobb búzatermő vidékéről beszélünk, amelynek példája elgondolkodtató lehet más térségek számára is – írja az Agrotrend.

Továbbra is óriási a csapadékhiány

A napokban lehullott 30-40 centiméteres hóvastagság ekkora csapadékmennyiség abban az esetben javítja a talaj vízellátottságának feltételeit, ha nem lesz hirtelen olvadás és 15 fokos hőmérséklet, hanem lassan szivárog be a víz a talajba. Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke szerint ebből az időjárásból még nem szabad levonni messzemenő következtetéseket – amelyekre volt példa az elmúlt napokban –, hiszen sokan már tudni vélik, hogy jobb lesz a kukoricatermés a vetéseken elterülő hó miatt, holott a növény vetésének az ideje tavasszal lesz.

– A talaj vízháztartása lényegesen nem javult, továbbra sem ért össze a felső réteg vízkészlete az altalajéval, vagyis a különbségek több méteresek, ezért szembesülni kell azzal, hogy csak azzal a csapadékkal tud a talaj gazdálkodni, amit az égből kap és nem folyik el – hangoztatta a kamarai alelnök, aki szerint ezért van óriási jelentősége a Vizet a tájba programnak, amellyel több mint egy köbkilométer víz került vissza a földekre, ami a talajban tározódik. Azonban elkerülhetetlen a nagy folyóink víztározásának a megoldása, hiszen az egyre mélyülő medrek a környék talajvizeit elszívják, ugyanis ilyenkor egyértelműen a meder felé folyik a talajvíz.

Tehát egyik oldalról látható a vízvisszatartás, míg a másik oldalról a talajvíz szivárgása – ez utóbbit kell megakadályozni, hogy egyszer összeérjen az altalaj és a felső réteg.

A mögöttünk hagyott ősz száraz volt, de a tavasz is vízhiányosan indult, sőt előfordult az is, hogy egy hónap alatt csak 2-3 milliméter csapadék esett és az is hektikusan, ami a hasznosulása szempontjából még kevesebbet ért. A böjti szelek még ezt a kis mennyiséget is kifújták. Zászlós Tibor a tapasztalatok alapján azt mondja, hogy hozzá kell szoknunk ehhez a csapadékeloszláshoz és figyelembe kell venni a megváltozott körülményekhez igazodó fajtaválasztást. Az olyan hagyományos növényeket, mint a kukorica hosszabb, vagy rövidebb időre mellőzni kell.

Rovarok, gombás betegségek, rágcsálók

Sajnos hiába az ilyenkor szokásos reménykedés, hogy a mínuszoknak köszönhetően ezek a kártételek csökkennek, megritkulnak. A hazánkban honos és régóta itt lévő kártevők lényeges pusztulásához legalább 10 napos mínusz 10 fokos tartós hidegre lenne szükség. Tavasztól kezdve a rovarkártevők nagy mennyiségére kell számítani, nem beszélve a növényvédőszer kivonásokról, amelyek szintén nem segítik a rovar- és gombakártevők elleni védekezés hatékonyságát.

Zászlós Tibor szerint ugyanakkor az újonnan betelepült mediterrán kártevők megritkításában a hidegnek fontos szerepe van, ugyanis ezek nem szoktak hozzá a mínuszokhoz. A rágcsálók száma is csökken a csapadékos időjárásnak köszönhetően, hiszen a járatok először vízzel telítődnek, majd megfagynak.

Forrás: Agrotrend