Burgonyaválság Európában: a magyar termés is közel felére esett vissza

• Növénytermesztés
• 2026. november 3.
• 0

Tavaly még túltermelés sújtotta Európát, idén már a kisebb burgonyatermés hajtja felfelé az árakat. A magyar piac is megérzi a változást.

A tavalyi túltermelési válság után idén jóval kisebb területen termesztettek burgonyát Európában, az időjárás pedig tovább rontotta a terméskilátásokat. A szűkülő kínálat már az árakban is megmutatkozik: Magyarországon 20-25 százalékkal drágább a burgonya, mint egy évvel korábban.

A tavalyi túltermelés hatása még idén tavasszal is érződött

A jelek szerint lassan rendeződik az európai burgonyapiacot sújtó túltermelési válság. Németországban 2025-ben történelmi rekordot döntött a burgonyatermés, ennek következményei pedig még 2026 tavaszán is érezhetők voltak. Májusban az étkezési burgonya készletei közel 80 százalékkal, a feldolgozásra szánt burgonya mennyisége pedig több mint 50 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A felhalmozódott készletek miatt a német termőterület is jelentősen csökkent: a korábbi 301 800 hektárról 268 300 hektárra esett vissza. A forró nyár tovább rontotta a kilátásokat, a hektáronkénti termésátlag 46 tonnáról 38,9 tonnára csökkent. Az idei, valamivel több mint 10 millió tonnás termés így negyedével maradt el a tavalyi rekordtól.

A kisebb kínálat az árakban is megmutatkozott: tavasszal a németországi burgonyaárak már 61,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.

Lengyelországban ezzel szemben még szeptemberben is 19,5 százalékkal alacsonyabb felvásárlási árakat mértek, mint egy évvel korábban. A termelők egy részének még a betakarítás és a szállítás költsége sem térült meg.

A hétmillió tonnás termés bedöntötte a lengyel piacot

Lengyelországban 2025-ben mintegy 7 millió tonna burgonya termett, ami 18 százalékkal haladta meg az előző évi mennyiséget. A mezőgazdasági minisztérium már 2026 áprilisában elismerte, hogy a nagy termés, a megtelt tárolók és a korlátozott értékesítési lehetőségek rendkívül nehéz helyzetbe hozták a gazdálkodókat.

A túltermelés következtében egyes gazdaságokban kilogrammonként mindössze 0,10 zlotyira, vagyis körülbelül 8-8,5 forintra süllyedt a burgonya ára. A helyzetet tovább nehezítette, hogy Németországból és Hollandiából is érkezett burgonya a lengyel piacra.

A lengyel agrárkamarák adatai szerint július végén és augusztus elején a nagybani piacokon átlagosan 0,4 zlotyis, azaz 33 forintos kilogrammonkénti árat jegyeztek. Szeptemberben ez körülbelül 0,53 zlotyira, vagyis 44 forintra emelkedett. A lengyel statisztikai hivatal (GUS) adatai szerint szeptemberben az országos átlagos felvásárlási ár 0,44 zlotyi volt kilogrammonként.

Európa-szerte csökkent a burgonyatermő terület

Az idei áremelkedés egyik legfontosabb oka, hogy Európa több országában is visszaesett a burgonyatermelés. A szeptemberi és októberi becslések 23-25 százalékos csökkenést valószínűsítenek. Ennek jelentős részét a termőterületek zsugorodása okozza. Belgiumban és Magyarországon például harmadával kisebb területen termesztettek burgonyát, mint 2025-ben.

A kisebb termés az év hátralévő részében és a téli tárolási időszakban további áremelkedést is előrevetíthet.

Lengyelországban október első hetében a burgonya átlagos nagybani értékesítési ára 1,07 zlotyi, vagyis körülbelül 88 forint volt kilogrammonként. Ez 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának árszintjét, a két évvel korábbi áraktól azonban még elmaradt. Október 30-án a varsói Bronisze nagybani piacon a lengyel burgonyáért kilogrammonként 0,80-1,00 zlotyit kértek, az Irga fajta ára pedig 0,90-1,20 zlotyi között alakult.

A GUS becslése szerint Lengyelországban 2026-ban mintegy 5,9 millió tonna burgonya kerülhet a raktárakba, ami 15,4 százalékkal kevesebb az előző évi mennyiségnél. A termőterület 12 százalékkal, mintegy 185 ezer hektárra zsugorodott. A terméskieséshez az időjárás is hozzájárult.

A magyar piacot is elérte a változás

Lengyelország az európai burgonyapiac egyik jelentős termelője, ezért a kínálat ottani változása a környező országok kereskedelmére is hatással van. Magyarországon ráadásul a saját termés is jelentősen visszaesett.

Tavasszal mindössze valamivel több mint 5 ezer hektáron vetettek burgonyát, szemben a tavalyi 7,7 ezer hektárral. Ez 34 százalékos területcsökkenést jelent. A végső termésmennyiség pedig közel felére, 54 százalékkal, nagyjából 117 ezer tonnára esett vissza.

A magyarországi kiskereskedelmi láncoknál jelenleg jellemzően 250-280 forintba kerül egy kilogramm burgonya. Ez az árszint lényegében megegyezik a nagybani piaci árakkal, és 20-25 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A termelők ennek az összegnek nagyjából a felével kalkulálhatnak.

A magyar árak tehát az európai kínálat szűküléséhez igazodnak, és nem kizárólag a hazai terméscsökkenést tükrözik. Ennek oka, hogy Magyarország burgonyatermelése az európai piac egészéhez képest nagyon kis súlyt képvisel, így a kontinens kínálati és árváltozásai a hazai piacra is jelentős hatást gyakorolnak.

Forrás: agroinform.hu