Mélyül a sertéspiaci válság, egyre nehezebb helyzetben vannak a termelők

• Agrárhírek, Állattenyésztés
• 2026. július 13.
• 0

Kilenc hónapja tart a sertéspiaci válság. Az alacsony árak és a növekvő veszteségek a folyamatban lévő beruházásokat is veszélyeztetik.

A nyári hónapok és a grillszezon általában kedvezően hatnak a sertéshús iránti keresletre, idén azonban a megszokott szezonális áremelkedés elmaradt. A német sertéstartók szerint a kiskereskedelmi láncok és a vágóhidak összefogásról és szolidaritásról beszélnek, a gazdák mégis úgy érzik, magukra maradtak a veszteségekkel.

„Jelenleg szó sem lehet arról, hogy pénzt keressünk. Éppen ellenkezőleg: mi, sertéstartók súlyos veszteségeket termelünk. Keserű nosztalgiával gondolunk vissza egy évvel ezelőttre, amikor a sertés ára még 2,10 euró/kg hasított súly volt. Most sertésenként mintegy 50 euróval kevesebb bevételünk van, miközben a költségeink nagyjából változatlanok„

Németország sertéságazata évek óta veszít korábbi piaci súlyából. Tíz évvel ezelőtt még 27,1 millió sertést tartottak az országban, idén azonban már csak 21 milliót. Ez 23 százalékos állománycsökkenést jelent, miközben a korábbi német piaci pozíció jelentős részét Spanyolország vette át.

Magyarországon eközben az állomány nagysága lényegében nem változott: 2016-ban és jelenleg is mintegy 2,9 millió sertést tartanak az országban. A hazai árak azonban továbbra is szorosan követik a német piac alakulását, miközben a forint árfolyamának változása további veszteséget okozhat a termelőknek.

Az európai piac problémái a magyar gazdákat is sújtják

Az európai sertésárak alakulását egyre inkább meghatározza, hogy Spanyolország és Dánia mekkora mennyiségű sertéshúst képes értékesíteni az Európai Unión kívüli piacokon. A spanyol vaddisznóállományban megjelent afrikai sertéspestis miatt jelentős mennyiségű hús maradt az uniós piacon, ami tovább növelte a kínálatot és hozzájárult a nyári áremelkedés elmaradásához.

Magyarországon júniusban házi sertésben is igazolták a betegséget, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mintegy háromezer állatot kellett levágni.

A spanyol piacon 36 százalékos áresést mértek, és Magyarországon is hasonló mértékben csökkentek az árak. A hazai termelők helyzetét tovább nehezítette a forint erősödése. A sertésár áprilishoz képest sem javult, sőt további 15 százalékkal csökkent.

A mostani válság előtt két éven keresztül kedvezően alakultak a sertésárak és a takarmányozási költségek, így a gazdaságok egy része tartalékokat tudott képezni. Ezt az időszakot sok magyar sertéstartó telepkorszerűsítési beruházások elindítására használta fel.

A támogatásban részesült fejlesztéseket azonban éppen most kellene megvalósítani, amikor jelentősen csökkentek a bevételek, bizonytalanok a piaci kilátások, és a beruházások finanszírozása is egyre nagyobb terhet jelent.

A sertéstartók számára nem ismeretlenek a piaci hullámzások. Az ágazat szereplői hozzászoktak a sertésciklusokhoz, és ahhoz is, hogy a nehéz időszakok lehetőséget teremthetnek a hatékonyság javítására és a versenytársakkal szembeni előny megszerzésére. A mostani krízis azonban már kilenc hónapja tart, és mélyebbnek bizonyul a megszokottnál.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a gazdaságoknak a működés fenntartása mellett jelentős beruházásokat is finanszírozniuk kell. Nem biztos, hogy minden ágazati szereplő képes lesz egyszerre elviselni a tartós veszteségeket és a fejlesztések költségeit.

Hazai szakemberek szerint emiatt több beruházás sem készülhet el az eredetileg vállalt határidőre. Ez a kormányzat és az Európai Unió részéről is nagyobb rugalmasságot tehet szükségessé a támogatott fejlesztések elszámolási határidejénél.

Forrás: agroinform.hu