Mi lesz a húsvéti bárányokkal a száj- és körömfájás miatt?
- Állattenyésztés
- 2025. március 13.
- 0
A járványhelyzet kihívásai elé néz a juhágazat. Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója elmondta, milyen óvintézkedéseket tesznek a gazdák, és milyen gazdasági hatásokkal kell számolni.
A juhágazat egyelőre nem érintett a betegséggel, és bízunk benne, hogy nem is fog érinteni egyetlen juh egyedet sem. A napokban teljesen világossá vált, hogy az óvintézkedéseket minden juhtartó elkezdte komolyan betartani, amit jól példáz az, hogy a Dunántúlon sokan önkéntesen nem engedik ki a legelőre az állataikat. Inkább bent tartják őket az istállóban, hogy ne fertőződjenek meg kint az egyébként könnyen terjedő vírussal.
A szakmaközi szervezet azt javasolja a juhtartóknak, hogy aki ki is hajt legeltetni, ügyeljen arra, hogy a saját legelőjére menjen, lehetőség szerint más állatállománnyal ne érintkezzen, főleg ne juhval, sertéssel és szarvasmarhával, valamint vadállatokkal se – emelte ki Mezőszentgyörgyi Dávid, hozzátéve, hogy sokan most döbbennek rá, hogy ahol sok a vaddisznó, ott érintett fajként a vadállomány is hordozója, terjesztője lehet a vírusnak.
Mint azt a Szakmaközi Szervezet vezetője elmondta, bár a juhágazatban nem „divat” azt javasolják a juhtartóknak, hogy a sertéstelepekhez hasonlóan, ha bárkit is beengednek, akkor a helyszínen valósítsák meg a fekete-fehér öltözőt. Vagyis a belépő vegye le az utcai ruháját, zuhanyozzon le, vegyen fel egy olyan ruhát, amit kizárólag a telepen visel. Fontos, hogy a ruhákat ne keverjék! A cipőket mindenképpen cserélni szükséges, valamint nem lehet elégszer, és nyomatékosan hangsúlyozni a fertőtlenítés fontosságát.
Az árualap, a megszületett bárányok már bent vannak a hodályokban, és minden egyes nappal romlik a hazai juhágazat kereskedelmi pozíciója, hiszen az állatok kinőnek a legértékesebb kategóriából. Ráadásul a bent ragadt állatok miatt az is lehet, hogy hirtelen többlet keletkezik, s bár keresleti piac van a húsvét előtt, ez átfordulhat hirtelen egy kínálati piaccá egy-két hét múlva, amikor föloldják a zárlatot, ami szintén negatív hatással lesz az árra.
Biztosan nem lesz annyira nyereséges idén a juhtartás, mint ami elérhető lehetne a betegség nélkül, annak ellenére, hogy nem közvetlen érintett benne az ágazat a forgalmi korlátozások ezt hozzák magukkal. A végső katasztrófát az jelentené, ha a lezárás egészen húsvétig tartana, ugyanis van olyan termelő, aki az éves árbevételnek a 100 százalékát nem tudná realizálni ebben a helyzetben. Ha nem tudja elvinni a húsvéti bárányt most, akkor van egy pont, amikor már többe kerül a tartása, mint amennyiért el lehet adni, onnantól kezdve ezek a tenyészetek fölszámolódnak, anélkül, hogy fertőzés jelenne meg bennük – vázolja a szakember.
- Mi történik, ha ősszel sem érkezik elegendő csapadék? Komoly kihívások várhatnak a magyar mezőgazdaságra
- Paradicsom télire? Ezekkel a házi praktikákkal nem lehet melléfogni
- Így maradhat üde a kert a nyári hőségben: augusztusi teendők lépésről lépésre
- Megőrizheti vezető szerepét Magyarország a csemegekukorica-termesztésben?
- Aszály és energiaválság: kettős kihívás előtt a magyar mezőgazdaság
- Mely növények lehetnek a klímaváltozás nyertesei Magyarországon?
2026. augusztus 13.
Drónok és műholdak a mezőgazdaságban – hogyan figyelik a termést és az aszályt?
2026. augusztus 13.
Dió, mogyoró és mandula 2026 – hogyan alakult a termés?
2026. augusztus 12.
Talajmegújító gazdálkodás – egyre több gazda vált, de mit jelent a gyakorlatban?
2026. augusztus 12.
Hogyan változik a magyar mezőgazdaság 2030-ig?
2026. augusztus 11.
Mely növények lehetnek a klímaváltozás nyertesei Magyarországon?
2026. augusztus 11.