MTA-jelentés: nem a JÉGER okozta az aszályt, de a jégkár elleni hatása is kérdéses

• Agrárhírek, Jó hírek
• 2026. november 6.
• 0

Lezárult a Magyar Tudományos Akadémia vizsgálata az országos jégkármérséklő rendszerről. A szakértők egyértelműen megállapították, hogy a JÉGER nem tehető felelőssé az elmúlt évek aszályaiért, ugyanakkor a jégkárok mérséklésében betöltött szerepe sem igazolható érdemi mértékben. A rendszer évente mintegy kétmilliárd forintba kerül, ezért a jelentés alapján annak további működését és szabályozását is felül kell vizsgálni.

Elkészült a Magyar Tudományos Akadémia jelentése a 2018 óta működő Országos Jégkármérséklő Rendszerről, közismert nevén a JÉGER-ről. A vizsgálatot az idei súlyos aszály idején felerősödő viták miatt kezdeményezte az agrártárca. A rendszer talajgenerátorok segítségével ezüst-jodid-részecskéket juttat a levegőbe, amelyek a zivatarfelhőkbe kerülve elősegíthetik a jégkristályok képződését. Az eljárás célja, hogy a felhőkben több, de kisebb méretű jégszem alakuljon ki, amelyek könnyebben elolvadhatnak, mielőtt elérik a földfelszínt.

A rendszer működtetése az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium közlése szerint évente mintegy kétmilliárd forintba kerül. A 2026-os rendkívüli aszály idején ismét előtérbe került az a feltételezés, hogy a talajgenerátorok működése hozzájárulhatott a csapadékhiányhoz. A felülvizsgálat ezért nemcsak a környezeti hatásokra, hanem a technológia tényleges eredményességére is kiterjedt.

Nem a JÉGER okozta az elmúlt évek aszályait

Az október 30-i dátummal elkészült akadémiai jelentés szerint nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a JÉGER érdemben befolyásolná a felszínre hulló eső mennyiségét vagy annak területi eloszlását. A kutatók a magyarországi hőmérsékleti és csapadékadatokat, valamint a műholdas megfigyeléseket is elemezték.

Az eredmények alapján az aszály és a szárazság a Kárpát-medence éghajlatának visszatérő jelensége. A rendszer 2018-as bevezetése előtt és az azt követő időszakban egyaránt váltották egymást a szárazabb és csapadékosabb periódusok. A mérések kezdete óta 2026 nyara bizonyult a legszárazabbnak, de a szárazság nemcsak Magyarországot, hanem Európa jelentős részét érintette.

A szakértők külön vizsgálták a rendszer eredeti célját, vagyis a jégkárok mérséklésének hatékonyságát is. Ezen a téren már kevésbé kedvezőek a megállapítások. A 2014 és 2026 közötti meteorológiai radarmérések nem mutattak ki érdemi csökkenést a zivatarok jégveszélyességében a rendszer bevezetése után.

Az MTA összegzése szerint a rendelkezésre álló hazai mérések és a tudományos szakirodalom alapján a JÉGER hatása sem a jégeső okozta károkra, sem a lehulló csapadék mennyiségére nem haladja meg a 10 százalékot. Ez nem jelenti azt, hogy a technológia bizonyítottan teljesen hatástalan, de a jelenlegi vizsgálatok nem igazolják az érdemi eredményességét. A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a jégesők gyakorisága térben és időben jelentősen változik, ezért a károk éves alakulásából önmagában nem lehet megbízható következtetést levonni.

A környezeti hatásokat is vizsgálták, szigorúbb szabályozást javasolnak

A jelentés kitért a talajgenerátorok által kibocsátott ezüst-jodid környezeti hatásaira is. A 2020-ban, öt település körzetében, száz helyszínen végzett talajvizsgálatok során az ezüst koncentrációja valamennyi mintában a mérési módszer kimutatási határa alatt maradt. Ez alapján a vizsgált területeken és a mintavétel időpontjában nem volt kimutatható mérhető ezüstfelhalmozódás.

A kutatók ugyanakkor további ellenőrzéseket tartanak indokoltnak. Azt javasolják, hogy a jövőbeni mintavételek során elsősorban a talaj felső 5-10 centiméteres rétegét vizsgálják, mert a nemzetközi kutatások szerint az ezüst elsősorban a felszín közelében halmozódhat fel. A korábbi, mélyebb talajrétegekből származó minták ezért nem feltétlenül mutatják meg pontosan az esetleges felszíni koncentrációt.

A Magyar Tudományos Akadémia a rendszer működésének szabályozására is javaslatokat fogalmazott meg. A már üzemelő időjárás-módosító rendszerek esetében kötelező bejelentési kötelezettséget vezetne be, az új rendszerek működtetését pedig előzetes hatástanulmányhoz és engedélyhez kötné. Az engedélyezés során azt is ellenőriznék, hogy az alkalmazott technológia tudományosan megalapozott-e. Ezek egyelőre szakmai javaslatok, nem hatályba lépett előírások.

A JÉGER jövőjével kapcsolatban Molnár János államtitkár arról tájékoztatott, hogy a rendszer működtetését kivették a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara feladatköréből, hogy áttekintsék a további működtetés lehetőségeit. Végleges döntés azonban még nem született sem a rendszer leállításáról, sem a folytatás feltételeiről.

A most elkészült jelentés tehát lezárhatja az aszály és a JÉGER közötti feltételezett összefüggésről szóló vitát, ugyanakkor új kérdéseket vet fel a rendszer gazdaságosságával, bizonyítható hatékonyságával és jövőbeni működtetésével kapcsolatban.