Őszi lemosó permetezés: most sokat tehetünk a kert növényeinek tavaszi egészségéért

• Jó hírek, Növénytermesztés
• 2026. november 2.
• 0

Az őszi kertgondozás során nem érdemes megfeledkezni a növényvédelemről sem.

Az idei aszályos nyár több fát és cserjét legyengített, miközben számos kórokozó és kártevő továbbra is képes áttelelni, hogy tavasszal ismét fertőzést vagy jelentős károkat okozzon. A megfelelően megválasztott őszi lemosó permetezéssel csökkenthető az áttelelő kórokozók és kártevők mennyisége, így mérsékelhető a következő évi fertőzési nyomás. Zsigó György növényorvos szerint különösen azoknál a növényeknél indokolt a kezelés, amelyek korábban is rendszeresen betegeskedtek, idősebbek vagy legyengült állapotban készülnek a télre.

A nyári aszály után különösen fontos a növények védelme

Bár az idei évben több helyen kevesebb problémát okoztak a gombás betegségek, ez nem jelenti azt, hogy a kórokozók eltűntek volna. A lisztharmat mellett más gombák is készen állnak arra, hogy kedvező időjárási körülmények között tavasszal újra fertőzzenek. A vadgesztenyénél például a guignardiás levélfoltosság, a platánnál az apiognomóniás betegség, a rózsánál pedig a csillagrozsda okozhat problémát. A kórokozók egy része a növényeken vagy azok környezetében telel át, így a téli fagyok sem feltétlenül pusztítják el őket.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy az aszályos nyár miatt sok növény legyengült kondícióban kezdi meg a telet. Ha a következő hónapok is szárazak és enyhék lesznek, a fák és cserjék tavasszal nehezebben indulhatnak fejlődésnek. Egy későbbi, csapadékosabb és hűvösebb időszak viszont kedvezhet a gombás fertőzések gyors terjedésének. Zsigó György ezért elsősorban azoknál a növényeknél javasolja az őszi lemosó permetezést, amelyeknél korábban is visszatérő problémát jelentettek a betegségek, illetve amelyek koruk vagy egészségi állapotuk miatt fogékonyabbak a fertőzésekre. Nem szükséges tehát automatikusan minden növényt kezelni, a döntést a kert tényleges növényegészségügyi állapota alapján érdemes meghozni.

A kártevők sem tűntek el a szárazság miatt

A nyári időjárás nem minden kártevő egyedszámát csökkentette, sőt egyes fajok kifejezetten kedvező körülményeket találtak. A vadgesztenyelevél-aknázómoly csapdázási adatai például nem mutattak érdemi visszaesést a korábbi évekhez képest, és a diólégy esetében is hasonló tapasztalatokról számoltak be. A takácsatkák szintén jól viselték a nyári körülményeket, miközben a platánleveleken a csipkéspoloskák, az ostorfán pedig a pajzstetvek jelenlétére utaló jelek voltak megfigyelhetők.

A kártevők egy része a kéregrepedésekben, a rügyek közelében vagy más védett helyeken vészeli át a telet. A levéltetvek és az atkák tojásai, valamint egyes pajzstetvek és csipkéspoloskák szintén áttelelhetnek, ezért tavasszal ismét elszaporodhatnak. A szakember szerint a rügypattanás idején elvégzett, megfelelő olajos lemosó kezelés jelentősen hozzájárulhat az áttelelő kártevők gyérítéséhez. Az őszi kezelés során is szóba kerülhet az olajtartalmú rovarölő készítmények alkalmazása a gombaölő szerek mellett, de a készítmények kombinálhatóságát és felhasználási feltételeit minden esetben ellenőrizni kell.

Nem mindegy, mikor és milyen szerrel permetezünk

A lemosó permetezés nem egyszerűen egy szokásos növényvédelmi kezelés: a cél az, hogy a törzset, az ágakat, a vesszőket és a fás részeket megfelelő mennyiségű permetlével alaposan befedjük. A kezelés időzítése és a készítmény kiválasztása egyaránt meghatározó. A Nébih szakmai ajánlása szerint a gyümölcsösökben az őszi permetezést célszerű a 60-80 százalékos lombhullás időszakához igazítani. A munkát száraz, fagymentes, szélcsendes időben érdemes elvégezni, lehetőleg legalább 5 Celsius-fokos hőmérséklet mellett. A megfelelő hatás eléréséhez a 10 fok körüli időjárás még kedvezőbb lehet.

A felhasználható készítményeket mindig az adott növényfaj és a célzott károsító alapján kell kiválasztani. Az olajtartalmú szerek elsősorban az áttelelő kártevők ellen alkalmazhatók, míg a réz- és kéntartalmú készítmények bizonyos gombás és baktériumos betegségek visszaszorításában segíthetnek. Nem minden növény viseli egyformán a különböző hatóanyagokat, ezért például a réztartalmú szerek használatánál a növényfaj érzékenységére is figyelni kell. A növényvédő szerek kiválasztását érdemes növényorvosra bízni, a felhasználás során pedig minden esetben be kell tartani a hatályos engedélyokirat és a címke előírásait. Az őszi kezelés nem helyettesíti a tavaszi növényvédelmet, de megfelelő időzítéssel és szakszerű kivitelezéssel csökkentheti az induló fertőzési nyomást.

A mezei pocok is problémát okozhat a kertekben

A szakember a mezei pockok terjedésére is felhívta a figyelmet. A rágcsálók nemcsak a szántóföldeken okozhatnak károkat, hanem a bolygatatlan parkokban, az útszéleken, a csatornapartokon és a házikertekben is megtelepedhetnek. Járataikkal károsítják a gyepet, a közelükben található fák és cserjék gyökereit, jelenlétük pedig a talajfelszínen is feltűnő lehet.

A védekezés nem egyszerű, mert igazán hatékony módszerből kevés áll rendelkezésre. A járatok ismételt betemetése zavarhatja és távozásra késztetheti az állatokat, a mérgező készítmények használatával azonban különösen óvatosnak kell lenni. Zsigó György arra figyelmeztet, hogy a közterületeken nem alkalmazható erre a célra engedélyezett növényvédő szer, a házikertekben pedig a rágcsálóirtók használata is veszélyeket hordozhat. A kihelyezett mérgezett csalétkekhez gyermekek és háziállatok is hozzáférhetnek, a kutyák pedig akár ki is áshatják azokat. Ezért a rágcsálók elleni védekezésnél is a megfelelő, biztonságos és jogszerű módszerek kiválasztása az elsődleges.

Forrás: Agroinform.hu