Stratégiai cél, hogy a burgonyatermesztés területén önellátóvá váljunk
- Jó hírek, Növénytermesztés
- 2025. június 3.
- 0
Az Agrárminisztérium (AM) kiemelten fontosnak tartja a belföldi burgonyatermesztés megerősítését, a gazdálkodók támogatását és az önellátás elérését – jelentette ki Hubai Imre, a tárca mezőgazdaságért felelős államtitkára a Mindent a burgonyáról című szakmai konferencián.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által második alkalommal meghirdetett Burgonya Nemzetközi Napja kapcsán az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a burgonya jelentősége világszinten is egyre nő, hiszen a rizs és a búza után ez a zöldség a harmadik legfontosabb élelmiszer.
Az agrártárca éppen ezért mindent megtesz azért, hogy Magyarország a burgonyából önellátóvá váljon.
Jelenleg a belföldi fogyasztás 28 százalékát import fedezi, emellett az export aránya mindössze 2 százalék.
A belföldi termőterület 6-10 ezer hektár között mozog, ezeken a területeken évente mintegy 170-270 ezer tonna burgonya terem. A mezőgazdaságért felelős államtitkár aláhúzta: cél a fogyasztói igények egész éves kielégítése, a termésingadozások kiegyenlítése, a termelők számának növelése, valamint a magyar termés arányának emelése a boltok polcain.

Hubai Imre ismertette, hogy az AM a Közös Agrárpolitika (KAP) eszközein keresztül számos támogatással segíti a gazdálkodókat: 2021–2022-ben több mint 10 ezer mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozás részesült összesen 1200 milliárd forintot meghaladó támogatásban.
A kertészeti ágazat különösen kiemelt szerepet kapott: üvegházak, hűtőházak, post-harvest technológiák, gépbeszerzések és öntözési közösségek fejlesztése mind elérhetővé vált. Csak a „Kertészeti üzemek technológiai fejlesztésének támogatása” című 2024-es pályázati felhívásra 2106 kérelem érkezett több mint 40 milliárd forintértékben – sorolta.
A tárca kiemelt célja, hogy a magyar burgonya jó minőségben, elérhető áron kerüljön a fogyasztók asztalára.
Ehhez logisztikai fejlesztésekre – különösen hűtő-tároló kapacitások bővítésére – és öntözésfejlesztésre is szükség van. De ugyanilyen fontos a termelői együttműködések kialakítása is, ezek révén ugyanis a gazdálkodók meg tudják erősíteni alkupozíciójukat az élelmiszer ellátási láncban – hangsúlyozta az államtitkár a közlemény szerint.
- Mi történik, ha ősszel sem érkezik elegendő csapadék? Komoly kihívások várhatnak a magyar mezőgazdaságra
- Paradicsom télire? Ezekkel a házi praktikákkal nem lehet melléfogni
- Így maradhat üde a kert a nyári hőségben: augusztusi teendők lépésről lépésre
- Aszály és energiaválság: kettős kihívás előtt a magyar mezőgazdaság
- Oázist teremtettek az aszály közepén – így biztosítják a vadállomány vízellátását
- Megőrizheti vezető szerepét Magyarország a csemegekukorica-termesztésben?
2026. augusztus 13.
Drónok és műholdak a mezőgazdaságban – hogyan figyelik a termést és az aszályt?
2026. augusztus 13.
Dió, mogyoró és mandula 2026 – hogyan alakult a termés?
2026. augusztus 12.
Talajmegújító gazdálkodás – egyre több gazda vált, de mit jelent a gyakorlatban?
2026. augusztus 12.
Hogyan változik a magyar mezőgazdaság 2030-ig?
2026. augusztus 11.
Mely növények lehetnek a klímaváltozás nyertesei Magyarországon?
2026. augusztus 11.