A tájban tárolt vízkészletek növelésével tudnak segíteni a gazdáknak az Alföldön

• Agrárhírek, Jó hírek
• 2025. október 10.
• 0

Az Alföldet érintette a legnagyobb vízveszteség, az aszálykárok több mint egyharmadát is innen jelentették be. A gazdáknak az Alföldön a tájban tárolt vízkészletek növelésével tudnak leginkább segíteni - mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a Békés vármegyei Battonyán.

A Száraz-ér feltöltése után tartott battonyai helyszínbejáráson Hubai Imre, az Agrárminisztérium államtitkára elmondta: a „Vizet a tájba” program keretében eddig több mint egymilliárd köbméter vizet sikerült visszatartani országszerte. A programban több mint 300 beavatkozás történt, a kormány 4,7 milliárd forint forrást biztosított, és eddig ezernél is több szakember dolgozott rajta.

Az államtitkár kiemelte, hogy Békés vármegyében eddig közel 30 vízvisszatartási beavatkozás valósult meg, a gazdák pedig saját területeikből is ajánlottak fel részeket – főként mélyebben fekvő részeket – ideiglenes elárasztásra.

„A Koplaló-holtágban például 400 ezer köbméternyi vizet tároztunk be, ami már érezhetően növelte a helyi páratartalmat és hozzájárult a csapadékképződéshez is. Célunk, hogy az Alföld talaját újra visszanedvesítsük” – hangsúlyozta Hubai Imre.

Hozzátette: az elmúlt évtizedekben 2–3 méteres vízszintcsökkenés történt 81 ezer négyzetkilométeren, ami már a talaj termőképességét veszélyezteti. Ezért a mezőgazdaság jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy biztonságosabbá tegyék a vízellátást, és új tározók épüljenek.

Az államtitkár bejelentette, hogy új támogatási konstrukció készül, amely a vízmegtartást ösztönzi. A cél, hogy a gyengébb termőterületeken helyre lehessen állítani a természetes vizes élőhelyeket, és ezzel erősíteni a mezőgazdaság klímaállóságát.

A tervek szerint november végéig felmérik a települések határában található harmadlagos vízműveket és csatornákat, január elejére elkészülnek a műszaki tervek több ezer kilométernyi csatorna helyreállítására, februárban pedig meghatározzák a szükséges forrásokat is.

Romániából is érkezett víz a Száraz-érbe

A térség országgyűlési képviselője, Erdős Norbert (Fidesz) hangsúlyozta: soha korábban nem fordult elő, hogy Magyarország nem öntözésre, hanem vízmegtartás céljából vásároljon vizet Romániától – most azonban ez is megtörtént.

A mintegy 70 kilométeres Száraz-érbe két forrásból pótolták a hiányzó vizet:
– Romániából 1 millió köbmétert vásároltak, 40–44 millió forint értékben (ebből már 600 ezer köbméter megérkezett),
– a Marosból pedig Földeák térségéből közel 25 ezer köbméter friss víz jutott a csatornába.

A teljes beruházás 54 millió forintba került. Emellett az Országos Vízügyi Főigazgatóság további 30 millió forintot különített el a Száraz-ér kitisztítására és a rehabilitáció műszaki tervezésére, amely már el is kezdődött.

Erdős Norbert kiemelte: „Ebben a térségben találhatók az ország legjobb minőségű, 43–45 aranykoronás termőföldjei, mégis 2022 óta súlyos vízhiánnyal küzdünk. Ezért különösen fontos, hogy a víz visszatartása rendszerszinten is megvalósuljon.”

Vízkészletek: összefogás a helyi önkormányzatokkal

Farkas Norbert, Mezőkovácsháza független polgármestere hozzátette: a Száraz-ér Battonyát, Mezőkovácsházát, Tótkomlóst és Végegyházát is érinti. A települések közösen terveznek vízügyi társulást létrehozni, hogy az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósággal együttműködve hatékonyabban tudjanak reagálni a térséget érintő vízgazdálkodási kihívásokra.

Forrás: MTI