Tovább erősödnek a kínai-magyar agrárkapcsolatok
- Állattenyésztés, Jó hírek
- 2025. június 20.
- 0
A magyar mezőgazdaságot és agráriumot számos kihívás érte az utóbbi időben, de miután leküzdöttük a szinte minden állatfajunkat érintő vírusokat, Magyarország mentessé vált, így hamarosan Kínával is újraindulhat a kereskedelem, tovább erősödnek a kínai-magyar agrárkapcsolatok – jelentette ki Nagy István agrárminiszter Pekingben.
A magyar tárcavezető a kínai fővárosban elmondta, hogy a kereskedelmi kapcsolatok helyreállítása és újraindítása érdekében találkozott kínai kollégájával, akivel áttekintették az agráriumban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban rejlő lehetőségeket.
Tárgyaltak a kínai vámügyi miniszterrel is, aki felelős a regionalizáció elvének érvényesítéséért, annak meghatározásáért, hogy milyen feltételekkel érkezhet egy termék a Kínai Népköztársaságba – mondta Nagy István az MTI-nek.
Hosszadalmasabb, nehezebb folyamat
„A kereskedelmi útvonalak újranyitása Európán belül egyszerű folyamat, viszont a harmadik országoknál ez egy hosszadalmasabb, nehezebb folyamat, hiszen őket nem kényszeríti semmilyen más megállapodás, csak az, amit ők kötnek az adott országgal. Magyarország számára Kína egy nagyon fontos stratégiai partner„ – hangsúlyozta.
A miniszter tájékoztatása szerint a keddi megbeszéléseken egyeztettek a kínai féllel arról, hogyan tudnák felgyorsítani, újraindítani azokat a folyamatokat, amelyek szabad utat adnak a magyar termékeknek, ezek között is végtelenül fontos lenne a sertéshús és a sertéshús-készítmények Kínába exportálása – emelte ki.
Gyorsítsuk fel a folyamatot
„Mentesek vagyunk az afrikai sertéspestistől, de a regionalizációt alkalmazni kell. Arra kértem a kínai feleket, hogy gyorsítsuk fel a folyamatot, hogy ne kelljen megvárni az egész Európai Unió mentességét és az akkreditáció végét, hanem Magyarországot vegyék előre ezen vizsgálatok során, kapjunk különleges státuszt” – fogalmazott.
A tárgyalásokon ezen kívül szóba került több magyar mezőgazdasági termékkör, köztük a baromfi, a vízi szárnyasok, a libatermékek, a szarvasmarhák, valamint a juhágazat nyersgyapjú exportja is – tette hozzá.
A tárcavezető kiemelte, hogy a késztermékek mellett az élő állatokra is szükséges kitérni, mert a magyar baromfi, köztük a Bábolna TETRA tojó hibridjeire, valamint a magyar szarvasmarhák örökítőanyagainak genetikai potenciáljára is nagy szükség van Kínában.
Emellett a kiváló minőségű magyar mézre is igény van Kínában, ahol arra kaptak ígéretet, hogy felgyorsulnak az egyeztetési folyamatok és a lehető legrövidebb időn belül két magyar cég méztermékei is megindulhatnak Kína felé.
„A magyar állategészségügy színvonala, a magyar hatóságok szakmai munkája, hitelessége Kínáig ér, és itt is látják és érzik azt, hogy milyen magas szintű szakmai folyamatok zajlanak Magyarországon” – mondta Nagy István.
- Mi történik, ha ősszel sem érkezik elegendő csapadék? Komoly kihívások várhatnak a magyar mezőgazdaságra
- Paradicsom télire? Ezekkel a házi praktikákkal nem lehet melléfogni
- Így maradhat üde a kert a nyári hőségben: augusztusi teendők lépésről lépésre
- Mely növények lehetnek a klímaváltozás nyertesei Magyarországon?
- Oázist teremtettek az aszály közepén – így biztosítják a vadállomány vízellátását
- Megőrizheti vezető szerepét Magyarország a csemegekukorica-termesztésben?
2026. augusztus 13.
Drónok és műholdak a mezőgazdaságban – hogyan figyelik a termést és az aszályt?
2026. augusztus 13.
Dió, mogyoró és mandula 2026 – hogyan alakult a termés?
2026. augusztus 12.
Talajmegújító gazdálkodás – egyre több gazda vált, de mit jelent a gyakorlatban?
2026. augusztus 12.
Hogyan változik a magyar mezőgazdaság 2030-ig?
2026. augusztus 11.
Mely növények lehetnek a klímaváltozás nyertesei Magyarországon?
2026. augusztus 11.