Új vírus terjed Európában: a szarvasmarhákat és a tenyészállományokat is veszélyezteti

• Agrárhírek, Állattenyésztés, Jó hírek
• 2026. november 13.
• 0

Több mint egy tucat európai országban mutatták ki a Shamonda-vírust, amely elsősorban a szarvasmarhákat veszélyezteti. A fertőzés tejtermelés-csökkenést, vetéléseket és fejlődési rendellenességeket is okozhat, így az állattenyésztők számára komoly gazdasági kockázatot jelenthet. Franciaországban időközben az első emberi fertőzést is azonosították: egy súlyosan immunhiányos férfi agyvelőgyulladásban szenvedett, majd októberben elhunyt. A vírus szerepe a halálesetben egyelőre nem tisztázott.

Újabb állategészségügyi kockázattal kell számolniuk az európai állattenyésztőknek. A korábban elsősorban Afrikában és Ázsiában előforduló Shamonda-vírus 2026 nyara óta több európai ország állatállományában is megjelent. A kórokozó elsősorban a szarvasmarhákat érinti, de juhokban, kecskékben, lovakban és alpakákban is kimutatták. A fertőzés következményei között a tejtermelés visszaesése, a szaporodásbiológiai problémák és a tenyészállományok károsodása egyaránt szerepelhet. A helyzet súlyosságát növeli, hogy Franciaországban októberben az első emberi fertőzést is dokumentálták, ami új kérdéseket vetett fel a vírus közegészségügyi jelentőségével kapcsolatban.

Több mint egy tucat európai országban jelent meg a kórokozó

A Shamonda-vírust először 1965-ben, Nigériában mutatták ki szarvasmarhákból. Hosszú időn keresztül elsősorban afrikai és ázsiai előfordulásáról érkeztek jelentések, 2026 nyarán azonban Európában is megjelent. Az első európai kimutatások Németországból és Svájcból érkeztek, később pedig Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Írországban, Olaszországban, Liechtensteinben, Luxemburgban, Hollandiában, Portugáliában és Spanyolországban, valamint Jersey szigetén is azonosították. Októberben az Egyesült Királyságban szintén igazolták a fertőzést: két tejtermelő gazdaságban, Walesben és az angliai Shropshire térségében mutatták ki a vírust. A FAO november 10-i jelentése szerint a kontinensen két genetikai változat, a SHAV-EU1 és a SHAV-EU2 is jelen van.

A vírus elsősorban szarvasmarhákban fordul elő, de más haszonállatok is megfertőződhetnek. Terjedésében a Culicoides nemzetségbe tartozó vérszívó törpeszúnyogok játszanak meghatározó szerepet, amelyek csípésükkel továbbíthatják a kórokozót a fogékony állatoknak. A közvetlen, állatról állatra történő terjedésre jelenleg nincs meggyőző bizonyíték, a vemhes állatok azonban átadhatják a fertőzést a fejlődő magzatnak. Ez különösen a tenyészállományok esetében jelenthet komoly problémát, hiszen a megbetegedés a szaporodási eredményeket is kedvezőtlenül befolyásolhatja.

Vetéléseket és jelentős tejhozamcsökkenést is okozhat

A Shamonda-vírus fertőzése a felnőtt szarvasmarháknál gyakran enyhe vagy átmeneti tünetekkel jár, gazdasági következményei azonban így is jelentősek lehetnek. A fertőzött állatoknál láz, hasmenés, étvágytalanság és bágyadtság jelentkezhet, emellett a tejtermelés visszaesése is előfordulhat. Egy nagyobb tejtermelő gazdaságban már az átmeneti tejhozamcsökkenés is komoly bevételkiesést okozhat, különösen akkor, ha egyszerre több állatot érint a fertőzés. A szaporodásbiológiai problémák tovább növelhetik a veszteségeket, hiszen a vemhesség alatti fertőzés vetélést, halvaszületést, fejlődési rendellenességeket és az utódok idegrendszeri károsodását is előidézheti.

A lovaknál szintén megfigyeltek idegrendszeri tünetekkel járó megbetegedéseket. A FAO ezért azt javasolja, hogy az állatorvosok a szokatlan vetélések, a veleszületett fejlődési rendellenességek, az indokolatlan tejhozamcsökkenések és a lázas megbetegedések kivizsgálásakor a Shamonda-vírus lehetőségét is vegyék figyelembe. A fertőzés ugyanis kizárólag a klinikai tünetek alapján nem azonosítható megbízhatóan, ezért laboratóriumi vizsgálatokra van szükség.

A magyar állattenyésztők számára különösen fontos fejlemény, hogy a vírus már a szomszédos országokban is megjelent. Ausztriában és Csehországban is igazolták a jelenlétét, utóbbi országban Dél-Csehországban, Tábor térségében egy szarvasmarhatartó gazdaságban azonosították a fertőzést egy elvetélt magzat vizsgálata során. A cseh hatóságok ezt követően a szarvasmarhák vetéléses eseteinek kivizsgálásába is beépítették a Shamonda-vírus kimutatását. Magyarországon az Agroinform cikkének megjelenésekor nem volt nyilvánosan megerősített fertőzés, a hazai állattartóknak azonban érdemes figyelemmel kísérniük a járványügyi helyzet alakulását.

Az első emberi fertőzést Franciaországban azonosították

A vírus közegészségügyi jelentőségével kapcsolatban új helyzetet teremtett a Franciaországban dokumentált emberi fertőzés. Az Egészségügyi Világszervezet november 2-i jelentése szerint egy súlyosan immunhiányos, idős férfinál szeptemberben súlyos agyvelőgyulladás alakult ki, a beteg pedig október 8-án elhunyt. A laboratóriumi vizsgálatok során a Shamonda-vírus jelenlétét az agy-gerincvelői folyadékban, valamint a halála után vett agy-, máj- és lépmintákban is kimutatták. Ez az első igazolt emberi fertőzés a vírus történetében.

A fertőzés pontos körülményeit egyelőre nem sikerült tisztázni. A szakemberek szerint a legvalószínűbb átviteli mód egy vírushordozó törpeszúnyog csípése lehetett, de ezt az adott esetben még nem bizonyították. A kutatók azt is vizsgálják, hogy a kórokozó kiválasztódhat-e a fertőzött szarvasmarhák tejével, és ez jelenthet-e bármilyen élelmiszer-biztonsági kockázatot. A WHO jelenlegi értékelése szerint az élelmiszer útján történő fertőződés valószínűtlen, de a kérdés további vizsgálatokat igényel.

A vírus és a beteg halála közötti pontos oksági kapcsolat egyelőre nem bizonyított. A WHO arra is figyelmeztetett, hogy egyetlen emberi esetből nem lehet megbízható következtetéseket levonni a kórokozó emberi fertőzőképességére, illetve az egészséges immunrendszerű emberekre jelentett kockázatára vonatkozóan. További emberi megbetegedést eddig nem jelentettek, emberről emberre történő terjedésre sincs bizonyíték.

A magyarországi állattartók számára jelenleg a megelőzés, a szokatlan tünetek korai felismerése és az állományok rendszeres megfigyelése a legfontosabb. Az indokolatlan tejhozamcsökkenést, a vetéléseket és az újszülött állatok fejlődési rendellenességeit érdemes állatorvossal kivizsgáltatni. A vírus európai terjedése miatt a következő hónapokban a laboratóriumi vizsgálatok és a nemzetközi járványügyi megfigyelések adhatnak pontosabb képet arról, milyen veszélyt jelenthet a Shamonda az európai és a magyarországi állattenyésztésre.