Újabb 47 vadgazdálkodási területet érintenek az afrikai sertéspestis miatti korlátozások

• Agrárhírek, Állattenyésztés, Jó hírek
• 2026. november 11.
• 0

Tovább terjed az afrikai sertéspestis a magyarországi vaddisznóállományban. A Duna mentén északi irányba húzódó járvány, valamint a Bács-Kiskun vármegyei Szeremle térségében azonosított újabb fertőzések miatt módosították a járványügyi besorolásokat. Bács-Kiskun és Tolna vármegyében összesen 47 újabb vadgazdálkodási egység került szigorúbb kategóriába. A Nébih a sertéstartókat, a vadászatra jogosultakat és a kirándulókat is fokozott óvatosságra inti.

Egyre nagyobb területet érint az afrikai sertéspestis (ASP) a hazai vaddisznóállományban. A fertőzés terjedése jelenleg különösen a Duna mentén, északi irányban intenzív. Baranya vármegye déli, horvát határhoz közeli térségében továbbra is jelentős a járványügyi nyomás, de az újabb esetek miatt már Bács-Kiskun vármegyében is szigorúbb intézkedésekre volt szükség.

A legutóbbi két fertőzött példányt a Bács-Kiskun vármegyei Szeremle közigazgatási területén, állománygyérítés során kilőtt vaddisznók között azonosították. A laboratóriumi vizsgálatok megerősítették a vírus jelenlétét. Az eddig megerősített esetek száma Baranyában 218-ra, Bács-Kiskun vármegyében pedig négyre emelkedett.

A járványügyi helyzet indokolttá tette a korlátozási besorolások módosítását. Ennek keretében Bács-Kiskun és Tolna vármegyében további 17 vadgazdálkodási egység került a fertőzött terület kategóriájába, míg 30 egységet magas kockázatú területté soroltak át.

A sertéstartóknak és a vadászoknak is fokozottan figyelniük kell

A Nébih felhívta a figyelmet arra, hogy a vírus további terjedésének megakadályozásához elengedhetetlen a járványvédelmi előírások következetes betartása. A sertéstartóknak különösen ügyelniük kell gazdaságaik védelmére, és meg kell akadályozniuk, hogy a házi sertések közvetlenül vagy közvetve kapcsolatba kerüljenek a fertőzött vadállománnyal.

A vadászatra jogosultaknak az elhullott és a kilőtt vaddisznók esetében egyaránt be kell tartaniuk az állategészségügyi, járványvédelmi és állománycsökkentési előírásokat. A fertőzött és magas kockázatú területeken a vadászat, a mintavétel, a tetemek kezelése és a vadhús felhasználása is külön szabályokhoz kötött.

A fertőzött területre sorolt vadgazdálkodási egységekben a vaddisznók vadászata általánosan tilos, az állománygyérítés érdekében kizárólag hatóságilag engedélyezett diagnosztikai kilövés végezhető. A magas kockázatú területeken szintén szigorú vizsgálati és szállítási előírások vonatkoznak a kilőtt állatokra.

A kirándulóknak és az erdőjáróknak is fontos szerepük lehet a fertőzés terjedésének megakadályozásában. A Nébih külön kéri, hogy az elhullott vaddisznókat senki ne érintse meg, az ilyen állatok észlelését pedig haladéktalanul jelentse az illetékes hatóságnak vagy a területen működő vadászatra jogosultnak.

Továbbra is komoly veszélyt jelent a vaddisznóállományban jelen lévő vírus

Az afrikai sertéspestis elleni védekezés hosszú távú feladat, hiszen a vírus a vadon élő állományban fennmaradhat, és újabb területekre juthat el. A mostani változások azt mutatják, hogy a Duna mentén észak felé terjedő fertőzés miatt a járványügyi intézkedéseket folyamatosan hozzá kell igazítani az aktuális helyzethez.

Fontos ugyanakkor különbséget tenni a vadon élő és a házi sertések fertőzöttsége között. A mostani újabb eseteket vaddisznókban igazolták, nem újabb házisertés-állományokban. A korlátozások kiterjesztése elsősorban a vadgazdálkodási egységek járványügyi besorolását érinti, ugyanakkor a házisertés-állományok védelme érdekében is szigorú megelőző intézkedéseket tesz szükségessé.

A részletes területi besorolások, az aktuális korlátozások és a sertéstartókra vonatkozó járványvédelmi előírások a Nébih afrikai sertéspestissel foglalkozó tematikus oldalán követhetők nyomon.