Újabb kétmilliárd forint az erdők klímavédelmi szerepének erősítésére
Az Agrárminisztérium (AM) és az Energiaügyi Minisztérium (EM) az elmúlt öt évben közösen 10 milliárd forintot fordított célzott programokra az erdők klímavédelmi hatásának fenntartásáért és növeléséért, a munka az idén további 2 milliárd forinttal folytatódik - mondta az agrártárca erdőkért és földügyekért felelős államtitkára.
A kormány a magyar erdőket tekinti a klímavédelem egyik legfontosabb pillérének – hangsúlyozta Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár.
Az új támogatási forrásoknak köszönhetően további 260 hektár erdő telepítése valósul meg, öt helyszínen folytatódik a városi erdők mintaprogramja, és mintegy 1000 iskola 65 ezer tanulója vesz részt szemléletformáló, fenntarthatósági foglalkozásokon.
Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára emlékeztetett: az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium öt éve indított közös programjának eredményeként eddig több mint 2000 hektár új erdő jött létre, elindult az Újszülöttek erdeje kezdeményezés, megkezdődött a városi erdők kezelési mintaprogramja, valamint közös kutatás-fejlesztési projektek is zajlanak.
Zambó Péter rámutatott: Magyarország 2,3 millió hektárnyi erdőterülete kulcsszerepet játszik a klímavédelemben, hiszen az erdők jelentik az ország legnagyobb természetes szénmegkötő rendszerét. A klímasemlegesség eléréséhez fenn kell tartani, sőt növelni kell ezt a képességet. Az elmúlt öt évben 11,3 millió facsemetét ültettek el, amely 2066 hektár új erdőt eredményezett – ezek részben az Újszülöttek erdei, részben az állami erdészeti társaságok mintafásításai. Az erdőtelepítések 2025–2026-ban is folytatódnak.
Az államtitkár kiemelte: a városi erdőknek különösen nagy jelentőségük van a helyi klímavédelemben és a levegőminőség javításában, ezért a programot idén öt településre – Budapest, Balatonfüred, Kecskemét, Sárvár és Tata – terjesztik ki.
Az „Iskolában az erdő” program keretében az állami erdészeti társaságok szakemberei 2024-ben 1000 oktatási intézmény diákjaival ismertették meg az erdők szerepét a fenntarthatóságban, a program pedig a jövőben is folytatódik.
A kutatási projektek célja, hogy pontos képet adjanak a klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatásairól – így például a vízellátottság változásairól, az erdőtüzek kockázatáról, valamint az erdőtelepítések szénmegkötési és környezeti hatásairól. A munkában a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete a legfontosabb szakmai partner.
Gondola Csaba hozzátette: Magyarország számára egyre nagyobb kihívást jelent az aszályos időszakok hosszabbodása és a csapadék egyenlőtlen eloszlása, ezért szükség van célzott, helyspecifikus megoldásokra. A zöldfelületek növelése és minőségének javítása a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legsikeresebb hazai eszköze.
A finanszírozásról szólva az államtitkár emlékeztetett: a kormány a „szennyező fizet” elvét érvényesítve a legnagyobb környezetszennyező vállalatokra különadót vetett ki, amelynek bevételeit a magyar erdőgazdálkodás és klímavédelmi programok fejlesztésére fordítják.
Forrás: MTI
- Virágzik a levendula: rövid ideig tart a legértékesebb időszak
- Kevesebb vízzel is boldogul: a cirok lehet a jövő egyik fontos gabonája
- A klímaváltozás átírhatja, mit termesztünk Magyarországon
- Már nem csak az aszály a gond: így gyengíti a kukoricát a hőség és a stressz
- A magyar nyár íze: honnan jön a legjobb dinnye?
- Több mint 180 régi gyümölcsfát őriznek egy zalai plébánia kertjében
2026. június 24.
Tartós kánikula érkezik: harmadfokú hőségriasztást rendeltek el
2026. június 23.
Elkezdődött az aratás – erre érdemes figyelni az utakon
2026. június 23.
Tokaji bor került a világ legjobbjai közé a londoni borversenyen
2026. június 22.
A magyar nyár íze: honnan jön a legjobb dinnye?
2026. június 22.