Újra terjed a kéknyelv Európában

• Állattenyésztés, Jó hírek
• 2026. február 2.
• 0

A kéknyelv betegség nyugat-európai visszatérése és gyors terjedése ismét ráirányítja a figyelmet a klímaváltozással összefüggő állatjárványok kockázataira, miközben Magyarországon is fokozott járványügyi készenlét van érvényben.

Az utóbbi hónapokban több nyugat-európai országban is újra megjelent a kéknyelv vírus, különösen a BTV-3 jelű szerotípus terjedése vált aggasztóvá. A holland eredetű járvány 2023 szeptemberében kezdődött, majd 2024-ben gyors ütemben átterjedt további országokra. A fertőzött területekről – köztük Belgiumból, Németországból és Franciaországból – már több ezer kitörést jelentettek az Európai Unióban.

A vírus elsősorban a juhtenyésztést fenyegeti: a szakértők szerint a BTV-3 különösen súlyos, akár magas elhullással járó megbetegedést okozhat juhokban, miközben a szarvasmarhák esetében jelentős tejtermelés-csökkenést idézhet elő.

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a betegség nem jelent veszélyt az emberre: a kéknyelv vírusa nem terjed át emberekre, és a fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek egészségügyi kockázatot.

Kitörések és terjedés Európában

A kéknyelv-vírust törpeszúnyogok terjesztik, ezért elsősorban a nyár végi és kora őszi időszakban fokozódik a fertőzés kockázata. A 2023-ban Hollandiában azonosított BTV-3 szerotípus 2024-re Nyugat- és Közép-Európa számos országában megjelent.

Jelentős megbetegedéseket regisztráltak Németországban, Belgiumban és Franciaországban, de Luxemburgban, Dániában, Spanyolországban és Portugáliában is több ezer fertőzött állományt tartanak nyilván az elmúlt időszakból.
A járvány csúcspontja a nyári hónapokra esett, holland beszámolók szerint egyes időszakokban egyszerre több ezer területet minősítettek fertőzöttnek.

A nemzetközi állategészségügyi jelentések alapján Franciaországban, Luxemburgban és Dániában is első alkalommal mutatták ki a BTV-3 vírust, ami jól jelzi, hogy a kórokozó gyorsan és hatékonyan lépi át az országhatárokat.
A fertőzések gyakran határ menti régiókban jelennek meg, ami az élőállat-kereskedelem és a vektorok mozgásának szerepére is rávilágít.

Megelőzés és védekezés

Az európai országok eltérő, de egyre szigorúbb járványügyi intézkedésekkel próbálják megfékezni a kéknyelv terjedését.

Belgiumban és Luxemburgban sürgősségi engedélyek alapján alkalmazzák a kifejezetten a BTV-3 szerotípus ellen kifejlesztett vakcinákat.

Franciaország 2024 nyarán önkéntes oltási programot indított az érintett térségekben, és kiterjedt korlátozó zónákat jelölt ki a szarvasmarha-, juh- és kecsketartó gazdaságok védelmében. Egyes országokban – például Spanyolországban – kötelezővé tették a kéknyelv elleni védőoltást a veszélyeztetett állományok számára.

Magyarországon a hatóságok már a nyugat-európai járványok megjelenését követően megkezdték a felkészülést: rendelkezésre áll a BTV-3 elleni vakcina, és engedélyezték az érintett állományok megelőző immunizálását.

Emellett fokozott ellenőrzés alá vonták a kockázatosnak minősített élőállat-szállítmányokat, különösen a nyugat-európai országokból érkezőket. Az érintett telepeken szükség esetén rovarirtási intézkedéseket alkalmaznak, valamint a trágyakezelés és a tartástechnológia módosításával igyekeznek csökkenteni a törpeszúnyogok szaporodási lehetőségeit.

A szakértők szerint a szarvasmarha- és juhállományok esetében elengedhetetlen a folyamatos járványügyi ellenőrzés, valamint a célzott vakcinázási és védekezési stratégia.

Magyarországi helyzet és teendők

Magyarország 2021 februárjáig kéknyelv-mentes státusszal rendelkezett, ám a nyugat-európai fertőzéshullám hatására később hazai eseteket is azonosítottak. Egyes időszakokban Somogy megyében nagy létszámú szarvasmarha-állományokban is kimutatták a vírust.

A laboratóriumi vizsgálatok igazolták, hogy a kórokozó a 3-as szerotípushoz tartozik, ezért az érintett telepeken azonnali járványügyi zárlatot rendeltek el.

Az állományokat az előírásoknak megfelelően beoltották, és a fertőzött gazdaságok körül védő- és megfigyelési körzeteket jelöltek ki, fokozott mintavételezéssel és mozgáskorlátozással. Országos szintű szállítási tilalmat ugyanakkor nem vezettek be: a fertőzött státusz elvesztése ellenére a belföldi állatforgalom a hatályos szabályok betartása mellett továbbra is biztosított.

A jelenlegi európai járványhelyzet fényében a magyar gazdák számára a legfontosabb védekezési eszköz továbbra is a korai felismerés, a célzott vakcinázás és a hatósági előírások következetes betartása.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság