Újra terjed a kéknyelv Európában
- Állattenyésztés, Jó hírek
- 2026. február 2.
- 0
A kéknyelv betegség nyugat-európai visszatérése és gyors terjedése ismét ráirányítja a figyelmet a klímaváltozással összefüggő állatjárványok kockázataira, miközben Magyarországon is fokozott járványügyi készenlét van érvényben.
Az utóbbi hónapokban több nyugat-európai országban is újra megjelent a kéknyelv vírus, különösen a BTV-3 jelű szerotípus terjedése vált aggasztóvá. A holland eredetű járvány 2023 szeptemberében kezdődött, majd 2024-ben gyors ütemben átterjedt további országokra. A fertőzött területekről – köztük Belgiumból, Németországból és Franciaországból – már több ezer kitörést jelentettek az Európai Unióban.
A vírus elsősorban a juhtenyésztést fenyegeti: a szakértők szerint a BTV-3 különösen súlyos, akár magas elhullással járó megbetegedést okozhat juhokban, miközben a szarvasmarhák esetében jelentős tejtermelés-csökkenést idézhet elő.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a betegség nem jelent veszélyt az emberre: a kéknyelv vírusa nem terjed át emberekre, és a fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek egészségügyi kockázatot.
Kitörések és terjedés Európában
A kéknyelv-vírust törpeszúnyogok terjesztik, ezért elsősorban a nyár végi és kora őszi időszakban fokozódik a fertőzés kockázata. A 2023-ban Hollandiában azonosított BTV-3 szerotípus 2024-re Nyugat- és Közép-Európa számos országában megjelent.
Jelentős megbetegedéseket regisztráltak Németországban, Belgiumban és Franciaországban, de Luxemburgban, Dániában, Spanyolországban és Portugáliában is több ezer fertőzött állományt tartanak nyilván az elmúlt időszakból.
A járvány csúcspontja a nyári hónapokra esett, holland beszámolók szerint egyes időszakokban egyszerre több ezer területet minősítettek fertőzöttnek.
A nemzetközi állategészségügyi jelentések alapján Franciaországban, Luxemburgban és Dániában is első alkalommal mutatták ki a BTV-3 vírust, ami jól jelzi, hogy a kórokozó gyorsan és hatékonyan lépi át az országhatárokat.
A fertőzések gyakran határ menti régiókban jelennek meg, ami az élőállat-kereskedelem és a vektorok mozgásának szerepére is rávilágít.
Megelőzés és védekezés
Az európai országok eltérő, de egyre szigorúbb járványügyi intézkedésekkel próbálják megfékezni a kéknyelv terjedését.
Belgiumban és Luxemburgban sürgősségi engedélyek alapján alkalmazzák a kifejezetten a BTV-3 szerotípus ellen kifejlesztett vakcinákat.
Franciaország 2024 nyarán önkéntes oltási programot indított az érintett térségekben, és kiterjedt korlátozó zónákat jelölt ki a szarvasmarha-, juh- és kecsketartó gazdaságok védelmében. Egyes országokban – például Spanyolországban – kötelezővé tették a kéknyelv elleni védőoltást a veszélyeztetett állományok számára.
Magyarországon a hatóságok már a nyugat-európai járványok megjelenését követően megkezdték a felkészülést: rendelkezésre áll a BTV-3 elleni vakcina, és engedélyezték az érintett állományok megelőző immunizálását.
Emellett fokozott ellenőrzés alá vonták a kockázatosnak minősített élőállat-szállítmányokat, különösen a nyugat-európai országokból érkezőket. Az érintett telepeken szükség esetén rovarirtási intézkedéseket alkalmaznak, valamint a trágyakezelés és a tartástechnológia módosításával igyekeznek csökkenteni a törpeszúnyogok szaporodási lehetőségeit.
A szakértők szerint a szarvasmarha- és juhállományok esetében elengedhetetlen a folyamatos járványügyi ellenőrzés, valamint a célzott vakcinázási és védekezési stratégia.
Magyarországi helyzet és teendők
Magyarország 2021 februárjáig kéknyelv-mentes státusszal rendelkezett, ám a nyugat-európai fertőzéshullám hatására később hazai eseteket is azonosítottak. Egyes időszakokban Somogy megyében nagy létszámú szarvasmarha-állományokban is kimutatták a vírust.
A laboratóriumi vizsgálatok igazolták, hogy a kórokozó a 3-as szerotípushoz tartozik, ezért az érintett telepeken azonnali járványügyi zárlatot rendeltek el.
Az állományokat az előírásoknak megfelelően beoltották, és a fertőzött gazdaságok körül védő- és megfigyelési körzeteket jelöltek ki, fokozott mintavételezéssel és mozgáskorlátozással. Országos szintű szállítási tilalmat ugyanakkor nem vezettek be: a fertőzött státusz elvesztése ellenére a belföldi állatforgalom a hatályos szabályok betartása mellett továbbra is biztosított.
A jelenlegi európai járványhelyzet fényében a magyar gazdák számára a legfontosabb védekezési eszköz továbbra is a korai felismerés, a célzott vakcinázás és a hatósági előírások következetes betartása.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság
- Kárt tett az időjárás a termésben? November 30-ig lehet kérni a kárenyhítést
- Újabb 47 vadgazdálkodási területet érintenek az afrikai sertéspestis miatti korlátozások
- Hatályba lépett az új GMO-törvény Ukrajnában, de az ellenőrzések végrehajtása továbbra is problémás
- Interaktív erdő és rekordhalak: új családi látványosság épül a Dunakanyarban
- Mától országszerte megszűnik a tűzgyújtási tilalom, de továbbra is óvatosnak kell lenni
- Közel húsz helyszínen tartják vissza az esővizet, ideiglenes gátakkal védekeznek a vízveszteség ellen
2026. november 18.
Kétmilliárd forint fiatal erdőkre: milyen munkákra lehet pályázni?
2026. november 18.
Madárinfluenza ősszel: mit jelent ez annak, aki otthon tart tyúkot?
2026. november 17.
Megfelelt a pályázat, mégsem jutott pénz: mi lesz a tervezett beruházással?
2026. november 16.
Harmincmillió köbméter vizet tartanak vissza a Tisza-tóban
2026. november 16.