Változások történnek a hazai birtokviszonyokban

• Agrárhírek
• 2024. október 24.
• 0

Az elmúlt évtizedben egyértelműen látható a családi gazdaságok erősödése, amely aligha működött volna a célzott agrártámogatások nélkül. 

A 2013-as földforgalmi törvény alapelvei

A birtokpolitikának tehát számos kihívásra kellett választ adnia a 2010-es évek első felében, ezek jelennek meg a törvény legfontosabb alapelvei között is:

– az elaprózódott tulajdoni szerkezet racionalizálása

– a kis-és közepes gazdaságok megerősítése

– a vidékfejlesztés segítése a birtokviszonyok terén is

– és legfőképpen: a hazai gazdálkodók földhöz jutása és a zsebszerződések felszámolása.

Kik használják ma a hazai földeket?

A magyar termőföldek több mint felét az 50 és 500 hektár közötti, jellemzően családi gazdaságok művelik. 20% körül van az 500 hektár fölötti gazdaságok földhasználata.

Érdemes kitérni az 1 hektár alatti kisbirtokosok adataira, amely rávilágít az osztatlan közös tulajdon problémájára is: az általuk használt terület még az összes termőföld 4%-át sem éri el, de úgy, hogy az ország összes gazdálkodójának az 1/3-át ők teszik ki.

A KSH jelentése erről ide kattintva olvasható.

Milyen változások zajlanak jelenleg a birtokszerkezetben?

A tendenciák visszaigazolják a Földforgalmi törvény célkitűzéseit:

A legjelentősebb növekedés a 100 és 200 hektár közötti, jellemzően családi gazdasági kategóriában figyelhető meg, ahol mind a gazdaságszám, mind a terület nagysága közel 20%-kal nőtt 2020-hoz viszonyítva.

Van egy másik folyamat is, amely sajnos nem vonatkoztatható el a Covid-tól és a termékpiaci válságtól sem, az elmúlt három évben ugyanis harmadával csökkent az 1 hektár alatti, jellemzően idősebb gazdálkodók száma.

Országosan egyértelműen megfigyelhető a nagygazdaságok visszaszorulása is:

Az 1000 hektárnál nagyobb területet művelő gazdaságok száma és az általuk használt terület nagysága is 20%-kal csökkent három év alatt.

Milyen kihívásokkal szembesülünk a jövőben?

Összefoglalva: az elmúlt évtized földpiaci folyamataiban egyértelműen látható a családi gazdaságok erősödése, amely aligha működött volna az őstermelői adókedvezmények vagy a célzott agrártámogatások nélkül.

Pont ezért létfontosságú a magyar vidék érdekében, hogy ez utóbbi, a támogatási rendszer legalább ebben a formájában fennmaradjon és azt ne rombolja le az uniós agrárpolitika változása vagy pedig Ukrajna uniós csatlakozása.

Ha ez bekövetkezne, az a birtokszerkezetben is óriási változásokat okozna.