Juhászat 2026 – kibírják-e a gazdaságok a harmadik aszályos évet?

Megosztás:
Az elmúlt négy évből 2026 már a harmadik olyan esztendő, amikor az aszály súlyosan visszavetette a juhászatok takarmánytermő területeit. Sok gazdaságban már májusban meg kellett kezdeni a kiegészítő takarmányozást

A juhot gyakran a magyar állattenyésztés egyik legellenállóbb haszonállataként tartjuk számon.

Olyan legelőket is képes hasznosítani, amelyek más állatfajok számára kevésbé értékesek, jól alkalmazkodik a szélsőségesebb körülményekhez, és évszázadok óta hozzátartozik az Alföld képéhez. Csakhogy van az a szárazság, amelyet már a juh sem tud „kilegelni”.

2026-ban sok magyar juhászat éppen ezt tapasztalja. Az elmúlt négy évből ez már a harmadik olyan esztendő, amikor a rendkívüli hőség és az aszály súlyosan visszavetette a takarmánytermő területeket – foglalta össze a helyzetet Holló Mátyás, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség elnöke.

A probléma pedig szeptemberre már nem egyszerűen az, hogy kiszáradtak a legelők. A gazdáknak azt kell kiszámolniuk, miből etetik az állatokat a következő tavaszig.

Volt, ahol már májusban elkezdődött a télihez hasonló etetés

Egy átlagos évben a juhászat egyik legnagyobb gazdasági előnye, hogy a vegetációs időszak jelentős részében az állatok legelőn tarthatók. 2026-ban ez sok helyen nem működött. A juhágazat friss értékelése szerint olyan száraz volt a tavasz, hogy egyes gazdaságokban már májusban meg kellett kezdeni a kiegészítő takarmányozást. A nyári hőség tovább rontotta a helyzetet: a kiszáradt legelőkön egyre kevesebb ténylegesen felvehető takarmány maradt.

Ez különösen súlyos gazdasági probléma. Minden bála széna, amelyet májusban vagy júniusban megetetnek, hiányozhat majd decemberben vagy januárban.

A lucernából helyenként csak egy kaszálás sikerült

A saját földdel rendelkező juhász sincs feltétlenül biztonságban. Normális körülmények között a kaszálók és lucernatáblák biztosíthatják a téli szálastakarmány jelentős részét. Az idei csapadékhiány azonban ezeket is sújtotta. A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség elnökének beszámolója szerint 2026-ban sok helyen mindössze egy lucernakaszálásra volt lehetőség.

Ez óriási különbség ahhoz képest, amikor egy jó vízellátottságú évben több növedék is betakarítható. A juhászat így két oldalról kapja ugyanazt az ütést: kevesebb a fű a legelőn, és kevesebb téli takarmány kerül a tárolóba.

Akinek nincs saját földje, még nehezebb helyzetben van

Különösen sérülékenyek azok a juhászatok, amelyek a takarmány jelentős részét évek óta vásárolják. A kínálat 2026-ban szűkült, az árak emelkedtek, és megfelelő minőségű szálastakarmányt még magasabb áron sem mindenhol könnyű beszerezni. A kedvezőbb csapadékellátottságú dél-dunántúli térségekből ugyan kerülhet takarmány a szárazabb országrészekbe, de a szállítás és a kereskedelmi árrés tovább növeli a költséget.

A juhászat hagyományosan viszonylag alacsony költségű legelőhasznosításra épül. Ha azonban hónapokon keresztül vásárolt takarmányt kell az állatok elé tenni, ez az üzleti modell alapjaiban változik meg.

Maga a juh is szenved a hőségtől

Nemcsak a takarmánytermelést érinti a meleg. A juhoknál is kialakulhat hőstressz, ezért egyes gazdaságokban ventilátorokkal próbálják javítani a hodályok légcseréjét. A legforróbb időszakokban az állatokat akár éjszaka engedik ki a legelőre. Ez azonban csak akkor jelent valódi segítséget, ha van mit legelni.

A tenyésztők ezért már az épületeket is a változó klímához igazítják. Állattartótelep-korszerűsítési és állatjóléti beruházások keretében több helyen hőszigetelő szendvicspanelekre cserélik a hodályok tetőzetét, és ventilátorokat építenek be.

Már a tenyésztésben is szempont lehet a hőtűrés

Még érdekesebb változás, hogy az alkalmazkodás már nem áll meg az épületeknél. Holló Mátyás szerint egyre fontosabbá válhat azoknak az állatoknak a tenyésztésben tartása, amelyek jobban viselik a hőstresszt. Vagyis hosszabb távon a szelekció egyik szempontjává válhat a hőséggel és a megváltozott környezeti feltételekkel szembeni ellenálló képesség.

Ez jól mutatja, milyen mély változást okoz a klíma az állattenyésztésben. Már nemcsak azt kell nézni, melyik állat növekszik gyorsabban vagy ad több utódot, hanem azt is, melyik képes stabilan teljesíteni egy 35–40 fokos nyáron.

Közben fogy a magyar juhállomány

A mostani aszály egy olyan ágazatot ért el, amelynek állatállománya már előtte is csökkenő pályán volt. A KSH legutóbbi teljes év végi adatai szerint 2025. december 1-jén 832 ezer juhot tartottak Magyarországon, ezen belül 650 ezer volt az anyajuh. A teljes állomány egyetlen év alatt 1,8 százalékkal, az anyajuhok száma pedig 3,6 százalékkal csökkent.

Ha pedig a takarmányhiány tartóssá válik, újabb állománycsökkentés következhet. A szövetség elnöke szerint vannak gazdák, akik megfelelő takarmány hiányában kénytelenek lehetnek értékesíteni állataik egy részét. Ha az egymást követő kedvezőtlen évek folytatódnak, az állomány visszaesése akár fel is gyorsulhat.

Van azonban egy jó hír: a bárány ára

A juhágazat helyzete azért nem teljesen reménytelen. A piaci oldal az elmúlt időszakban kifejezetten kedvezően alakult. Az AKI adatai szerint 2026 első félévében a könnyű bárány átlagos termelői ára 2301 forint/kg, a nehéz bárányé 2065 forint/kg volt. Mindkét kategória átlagára 9,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét.

Az európai piacon is szűkebb kínálat és erős kereslet támogatja az árakat. A Magyar Állattenyésztők Szövetségének értékelése szerint a magas bárányárak és az erős exportkereslet kedvező piaci helyzetet teremtenek, miközben az ágazat szerkezeti problémái, az állománycsökkenés, a gyapjú értékesítésének gondjai és a generációváltás továbbra is fennállnak.

Vagyis furcsa helyzet alakult ki: a bárányért jó árat lehet kapni, miközben egyre drágább magát a bárányt előállítani.

A gyapjú továbbra sem menti meg a gazdaságot

Régen a juh több lábon álló haszonállat volt: hús, tej és gyapjú egyaránt értéket jelentett. A gyapjú azonban ma sok gazdaságban inkább költség, mint valódi bevételi forrás. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége szerint értékesítése még akkor is veszteséges lehet, ha egyáltalán akad rá vevő.

A nyírás ugyanakkor állategészségügyi és tartástechnológiai okokból továbbra is szükséges. Így a gazdának olyan munkát kell elvégeztetnie, amelynek költségét a gyapjú ára sokszor nem fedezi.

Mit lehet tenni a következő aszály előtt?

A 2026-os év egyik legfontosabb tanulsága, hogy a juhászatoknak is nagyobb takarmánybiztonságra kell törekedniük. Egyes gazdaságok már új módszereket alkalmaznak: ősszel például bükkönyös zabhoz hasonló gabona-pillangós keverékeket vetnek, amelyeket kora tavasszal betakarítanak és erjesztett takarmányként tartósítanak. Ezzel még a nyári aszály előtt előállítható a következő időszak takarmányának egy része.

Emellett egyre fontosabb lehet a többéves takarmánytartalék, a szárazságot jobban toleráló takarmánynövények használata, a legelők állapotának javítása és, ahol lehetséges, a vízmegtartás.

Kibírják a harmadik aszályos évet?

A legtöbb gazdaság valószínűleg igen. De nem következmények nélkül. A magasabb bárányár valamennyire ellensúlyozhatja a költségnövekedést, ugyanakkor nem pótolja a hiányzó füvet, lucernát és szénát. A saját földdel, megfelelő tartalékokkal és korszerű infrastruktúrával rendelkező gazdaságok jobb helyzetben vannak. A kizárólag vásárolt takarmányra támaszkodó kisebb juhászatok viszont sokkal sérülékenyebbek.

A nagyobb kérdés ezért nem az, hogy 2026-ot túléli-e a magyar juhászat, hanem az, hogy hány egymást követő ilyen évet képes még gazdaságosan elviselni.

Ha a négyből három aszályos év már nem kivétel, hanem az új időjárási valóság kezdete, akkor a juhágazatnak is ehhez kell berendezkednie. Ellenkező esetben a kiszáradt legelők következménye nemcsak a kevesebb takarmány lesz, hanem a magyar juhállomány további zsugorodása is.

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük