A klímaváltozás átírhatja, mit termesztünk Magyarországon

• Agrárhírek, Növénytermesztés
• 2026. június 16.
• 0

A klímaváltozás miatt újra előtérbe kerülhetnek olyan növények, amelyek régen természetes részei voltak a magyar tájnak.

A klímaváltozásról szóló beszélgetések gyakran távoli folyamatoknak tűnnek, de a mezőgazdaságban egyre több jel mutatja, hogy a változás már nem a jövő kérdése. A kérdés sokkal inkább az lett: hogyan lehet alkalmazkodni hozzá úgy, hogy közben a termelés kiszámítható maradjon.

Erről beszélgetett a Kék Bolygó podcast egyik adásában Áder János és Kovács Gergő Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növénytermesztési-tudományok Intézetének igazgatóhelyettese.

A szakember szerint az iparosodás előtti időszakhoz képest globálisan már elértük az 1,5 Celsius-fokos felmelegedést, miközben a Kárpát-medencében ennél is erőteljesebb változások érzékelhetők. A hangsúly szerinte ma már egyre kevésbé azon van, hogy mi okozta a folyamatot, és egyre inkább azon, hogyan tudunk együtt élni vele.

Nemcsak több víz kell, hanem más gondolkodás is

Az alkalmazkodás egyik kulcsszava a víz. A beszélgetésben több olyan terület is előkerült, amely hosszabb távon meghatározhatja a hazai mezőgazdaságot: a vízmegtartás, a kíméletesebb talajművelés, a precíziós gazdálkodás, valamint a fák és zöld sávok visszahozása a mezőgazdasági területek környezetébe.

A szakértők szerint ma már nem elegendő arra várni, hogy majd megérkezik az eső. Amikor van csapadék, meg kell próbálni helyben tartani, mert az elmúlt években egyre látványosabb lett, milyen gyorsan tud eltűnni a talajból a nedvesség.

Kovács Gergő Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a túl intenzív talajművelés nemcsak szerkezeti problémát okozhat, hanem vízveszteséggel és szén-dioxid-kibocsátással is járhat.

A kukorica marad, de nem biztos, hogy ugyanúgy

A beszélgetés egyik érdekes része az volt, hogy nem a megszokott növények eltűnéséről esett szó. A kukorica, a búza vagy a napraforgó várhatóan továbbra is része marad a hazai termesztésnek, ugyanakkor szerepük és arányuk változhat.

A kukoricánál például csökkenhet a termőterület, és a termésátlagok is nyomás alá kerülhetnek. Ezzel párhuzamosan előtérbe kerülhetnek olyan megoldások, amelyek jobban tűrik a szárazabb körülményeket.

A napraforgót a szakember kifejezetten kedvező helyzetű növénynek nevezte, bár hangsúlyozta: tartós vízhiány mellett ez sem sebezhetetlen.

A cirok szerepe szintén növekedhet, de várhatóan nem váltja le teljesen a jelenlegi fő kultúrákat.

Régi növények kaphatnak új esélyt

Talán a legérdekesebb gondolat mégis az volt, hogy a jövő részben nem új növényekről szólhat. Hanem olyanokról, amelyeket valójában már jól ismerünk. A szakember példaként említette a kölest, az amarántot és a pohánkát. Ezek nem idegen növények a magyar kultúrától: jelen vannak a gasztronómiában, és sokszor még a népmesék világában is felbukkannak.

Ahhoz azonban, hogy valóban nagyobb szerepet kapjanak, nem elég megtermelni őket. Szükség van feldolgozókapacitásra, piacra és olyan értékesítési utakra is, amelyek hosszú távon működőképesek.

A változás tehát valószínűleg nem egyik napról a másikra érkezik. De egyre több jel utal arra, hogy a következő évek mezőgazdasága nem pontosan úgy fog kinézni, mint amit az elmúlt évtizedekben megszoktunk.

Forrás: greendex.hu