Már nem csak az aszály a gond: így gyengíti a kukoricát a hőség és a stressz

• Agrárhírek, Növénytermesztés
• 2026. június 15.
• 0

A kukoricában az aszály hatása jóval túlmutat a csapadékhiányon: a stressz a termés mennyiségére és minőségére is hatással lehet.

A kukoricatermesztésben az aszályt sokáig elsősorban csapadékkérdésként kezelték. Az utóbbi évek tapasztalatai azonban egyre világosabban mutatják, hogy a valóság ennél jóval összetettebb. A vízhiány ma már nem önmagában jelent problémát: a hőstressz, a növényvédelmi kockázatok és a minőségi veszteségek egymást erősítve alakítják a szezon eredményét.

A kukorica első reakciója vízhiány esetén védekező jellegű. A növény csökkenti a párologtatást, részben lezárja a gázcserenyílásokat, hogy kevesebb vizet veszítsen. Ez rövid távon segíthet a túlélésben, közben azonban a szén-dioxid felvétele is visszaesik, lassul a fotoszintézis, mérséklődik a növekedés és kevesebb energia jut a fejlődésre.

Mindez különösen érzékeny időszakban jelent problémát.

Amikor nem csak a víz hiányzik

A szárazság egyik kevésbé látványos következménye, hogy a növény elveszíti természetes hűtőrendszerének egy részét. Normál körülmények között a párologtatás segít kordában tartani a levél hőmérsékletét, vízhiány esetén azonban ez a hatás gyengül. Ennek következtében a kukorica egyszerre küzd vízhiánnyal és túlmelegedéssel. A magas levélhőmérséklet rontja az enzimfolyamatok működését, csökkenti a fotoszintézis hatékonyságát és tovább növeli a növény terhelését. Ilyenkor a kukorica már nem fejlődésre, hanem túlélésre fordítja az erőforrásait.

A 2026-os szezon első hónapjai több térségben már korán megmutatták ezt a folyamatot. Az ország számos részén a talajnedvesség hiánya, az egyenetlen kelés és a vontatott fejlődés már a tenyészidőszak elején megjelent. Ez azért fontos, mert a korai stressz később is nyomot hagyhat.

A termés sorsa gyakran már virágzás előtt eldől

A kukorica egyik legérzékenyebb időszaka a virágzás és a termékenyülés időszaka. Ha ekkor nincs elegendő víz, romolhat a pollen életképessége, nehezebbé válhat a megtermékenyülés, és gyakoribbá válhat a hiányos csőkötés vagy a gyengébb szemképződés.

Sok termelő ilyenkor csak később érzékeli a problémát, amikor már láthatóvá válik a kisebb cső vagy az alacsonyabb termés, miközben a folyamat valójában hetekkel korábban indult el. A termésveszteség tehát sok esetben nem a betakarítás előtt alakul ki, hanem már a növény fejlődésének kritikus szakaszaiban eldől.

Ilyenkor a kártevők szerepe is felértékelődik

A stresszes állományokban gyakran nem áll meg a probléma az élettani hatásoknál. A gyengült kukoricában nagyobb jelentőséget kaphatnak a kártevők és a másodlagos fertőzések, amelyek tovább ronthatják a helyzetet.

Különösen fontos ebből a szempontból a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke, amelyek nemcsak közvetlen kárt okozhatnak, hanem sérüléseikkel utat nyithatnak a csőfertőző gombák előtt is.

Ezzel a hangsúly már nem kizárólag a mennyiségen van.

Már a minőség is veszélybe kerülhet

A száraz, meleg időjárás kedvezhet bizonyos csőfertőző gombák megjelenésének is. A szakmai összefoglalók szerint különösen a Fusarium és egyes Aspergillus fajok jelenthetnek problémát, mert nemcsak termésveszteséget okozhatnak, hanem mikotoxinok megjelenéséhez is vezethetnek.

Ez pedig már nemcsak a termés mennyiségét, hanem annak felhasználhatóságát is befolyásolhatja.

A 2026-os szezon eddigi tapasztalatai arra utalnak, hogy a kukorica termésbiztonságát ma már egyre nehezebb kizárólag csapadékkérdésként értelmezni.

A talajnedvesség megőrzése, az egyenletes állományfejlődés, a növényvédelmi döntések és a minőségi kockázatok kezelése egyre inkább ugyanannak a történetnek a részei.

Forrás: agroinform.hu