A méhészek munkája ma már nemcsak gazdasági, hanem természetvédelmi kérdés is

• Agrárhírek, Állattenyésztés, Növénytermesztés
• 2026. május 7.
• 0

A szakemberek szerint a méhek és a méhészek szerepe kulcsfontosságú az élelmiszer-termelés és az ökoszisztéma fenntartásában.

A méhek nélkül az élelmiszer-termelés is veszélybe kerülne

Hazánkban 1994 óta ünneplik április 30-án a Méhek Napját, amelyet az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) kezdeményezett. Az időpont nem véletlen: ilyenkor indul be igazán az élet a kaptárakban, és megkezdődik a mézgyűjtés időszaka is.

A méhészet jelenlegi helyzetéről Juhász Zsolt, az OMME Somogy vármegyei szaktanácsadója beszélt.

A hétköznapokban sokan bele sem gondolnak, milyen fontos szerepet töltenek be a méhek és más beporzó rovarok az ökoszisztémában és az élelmiszer-termelésben. Pedig az asztalunkra kerülő élelmiszerek jelentős része közvetve vagy közvetlenül a beporzók munkájának köszönhető.

A szakemberek szerint az emberi táplálék egyharmada, a termesztett növények kétharmada függ a méhek és más beporzó fajok tevékenységétől. Beporzás nélkül számos növény egyszerűen nem tudna szaporodni, ami nemcsak a mezőgazdaságot, hanem a biodiverzitást is súlyosan érintené.

Magyarországon különösen fontos a méhészet szerepe

A világon közel 20 ezer méhfaj él, ebből Magyarországon mintegy 700 faj található meg. A méhészek azonban elsősorban egyetlen fajt, a mézelő méhet tartják kaptárakban.

A vadméhek számának csökkenésével a háziméhek szerepe egyre fontosabbá vált. Juhász Zsolt szerint ma már kijelenthető, hogy méhek nélkül nincs élet, méhészek nélkül pedig nincsenek méhek sem.

Magyarországon körülbelül 20 ezer méhész dolgozik, akik összesen mintegy 1,2 millió méhcsaládot tartanak. Átlagos években nagyjából 30 ezer tonna méz készül hazánkban, ennek pedig körülbelül a kétharmadát exportálják.

Nem a hideg tél, hanem az aszály okozza a nagyobb gondot

Az idei hidegebb tél a szakember szerint meglepően kedvezően hatott a háziméhekre. A méhek ugyanis az evolúció során jól alkalmazkodtak a hideg időjáráshoz.

A hideg idő egyik előnye, hogy ilyenkor a méhanya nem fiasít, így a kaptárban úgynevezett fiasításmentes állapot alakul ki. Ez azért fontos, mert ilyenkor könnyebben visszaszoríthatók bizonyos kártevők is.

Jelenleg sokkal nagyobb problémát jelent az aszály, amely miatt a lágyszárú növények kevesebb nektárt és virágport termelnek. Emiatt a méhek nehezebben jutnak megfelelő táplálékhoz.

A fásszárú növények valamivel kedvezőbb helyzetben vannak, mert gyökereik mélyebbre érnek, így jobban hozzáférnek a talaj nedvességéhez.

A méhatka évek óta komoly veszélyt jelent

A méhészek egyik legnagyobb problémája továbbra is a Varroa destructor, vagyis a nagy ázsiai méhatka.

Ez az invazív kártevő behurcolással jelent meg Magyarországon, és rendkívül nehéz ellene védekezni. Több szintetikus rovarirtó szerrel szemben már rezisztenssé vált, ezért sok méhész inkább természetes módszereket alkalmaz.

Egyre többen használnak szerves savakat vagy illóolajokat a védekezés során.

A hideg tél ebből a szempontból is kedvező volt, mert a fiasítás hiánya megnehezíti az atkák szaporodását. Ha a méhész megfelelően végezte el az év végi kezeléseket, akkor a méhcsaládok akár szinte atkamentesen is kezdhették az új szezont.

A vándorméhészet ma már szinte elengedhetetlen

A szakember szerint a jövőben még fontosabbá válhat a vándorméhészet, vagyis az, amikor a méhészek a kaptárakat különböző méhlegelőkre szállítják.

Azok a területek ugyanis, amelyek 10-15 évvel ezelőtt még elegendő táplálékot biztosítottak a méheknek, ma már sok esetben nem képesek erre egész évben. A környezeti változások miatt a méhészeknek folyamatosan alkalmazkodniuk kell.

A vándorlás ráadásul a mezőgazdaságnak is fontos, hiszen a méhek beporzó munkája mérhetően növeli a terméshozamot. Egyes növényeknél, például a repcénél, jelentősen növekedhet a magtermés mennyisége.

A növényvédő szerek is veszélyt jelenthetnek

A vándorméhészet ugyanakkor komoly kockázatokkal is járhat.

Előfordulhat, hogy a méhész olyan mezőgazdasági területre telepíti a kaptárokat, ahol nem megfelelően alkalmazzák a növényvédő szereket, vagy nem egyeztetnek időben a méhészekkel.

Az ilyen mulasztások akár mérgezéshez is vezethetnek, ami egy teljes méhészet jövőjét veszélybe sodorhatja.

Európában is kiemelkedő a hazai méhsűrűség

Ma Magyarországon négyzetkilométerenként körülbelül 12-13 méhcsalád jut, ami európai összehasonlításban is rendkívül magas arány.

Ez jól mutatja, milyen jelentős szerepet játszanak a kaptárban tartott méhek a hazai beporzásban és az agráriumban.

Juhász Zsolt szerint ezért különösen fontos megőrizni a magyar méhészet hagyományait és támogatni a méhészek munkáját, hiszen a méhek szerepe nemcsak gazdasági, hanem ökológiai szempontból is nélkülözhetetlen.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu